Korábban beszámoltunk róla: a kormány a büntető törvénykönyv szigorítását javasolja a hazánkban elharapózódott pedagógus bántalmazások miatt. Helyre akarja állítani a pedagógusok rangját, megvédeni őket a naponta érő inzultusoktól. Ezt hallva, azonnal lépett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Levélben javasolta a kormány szándékának kiterjesztését, egyetértve: nagyobb büntetést kapjanak a közfeladatokat ellátók bántalmazói. A kormány pozitív elbírálását remél Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. A Világgazdaság Online érdeklődésére azokról, a minden jóérzésű ember számára döbbenetes esetekről beszélt, amellyel naponta találkoznak a rendelőintézetekben, a mentőknél, a kórházakban hivatásukat végzők. Szeretné ezért, ha a büntetőtörvénykönyv által is védettséget érezhetnének a nővérek, mentőtisztek, szakápolók és az orvosok.
Hihetetlen, de igaz: előfordult, hogy a kórteremben egy betegek látogató testes hozzátartozói szorították sarokba a soványka nővérkét. Előfordult már orvosok késelése és más fizikai bántalmazás. Nem ritka, hogy az alkoholtól vagy drogtól befolyásolt emberek ugranak neki a rajtuk segíteni akarókon. Kiszolgáltatott helyzetben vannak továbbá a pszichiátriai osztályokon teljesítők, noha azokon a helyeken más az indíttatás.
Sok eset a nyilvánosság elé kerül, ám a bántalmazottak csak nagyon ritkán fordulnak a hatóságokhoz. Jelenleg ugyanis csak magánjogi úton lehet jogorvoslatot kérni, ami komoly tortúra és igen hosszadalmas, amire a jelenlegi munkaerőhiányos ágazatban nincs idő. Sok esetben maga a sértett érzi megalázottnak magát, amit szégyell.
A kamara – ha sikerül elnyerni a kormány támogatását – a jogszabály módosítóstól a rövid távú visszatartó erő mellett a szakma társadalmi presztízsének helyrebiccenését is várja. Erre nagy szükség lenne, hiszen ma már nem sikk ápolónőnek lenni. Ezért persze a döbbenetesen alacsony fizetések is okolhatók. Ma egy középfokú végzettségű ápolónő havi 95 ezer forint bruttó pénzért dolgozik, a főiskolai diplomával rendelkezők kezdő bére pedig bruttó 120 ezer forint. Senki se csodálkozzék tehát azon, hogy például a Közép-magyarországi régióban az idén összesen ötven középfokú ápoló végez. Összehasonlításul: csak a Péterfy Sándor utcai kórházból ebben az évben ötvenen mennek nyugdíjba, és hol van még a többi kórház?
Az egyik szakközépiskolában ebben az évadban a huszonegy végzős ápolónő közül hatan már le is fixálták az olaszországi állásukat, magyar forintra számítva havi 400-500 ezer forintot keresnek majd. A főiskolai diplomával pedig a fejlett európai országokban öt-hétszázezer forintért tudnak elhelyezkedni.
Mennyire elfogadható, hogy a magyar adóforintokból kiképzett szakdolgozók országhatáron túl ápolják a betegeket, vagy, hogy az ugyancsak a hazai közpénzen diplomát szerzett orvosok külföldön kamatoztassák tudásukat?
A nemzeti erőforrás szaktárca kijelölt minisztere középúton foglalt állást. Réthelyi Miklós a Világgazdaság szakorvosképzéssel kérdésékre azt válaszolta: komoly tárgyalásokat folytatnak a rezidensek képviselőivel, hiszen hamarosan el kell kezdődnie az új szakképzési évnek. A rezidensek kéréscsomagját egycsapásra hanem lehet megoldani, most tűzoltásra van szükség. Az országhatárok kinyílását is figyelembe véve az egész szakorvosképzés módját át kell alakítani. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az adófizetők pénzéből kiképzett orvosok okkal, máshol kamatoztassák tudásukat. Olyan megoldást kell találni, ami nem büntet, tehát nem köti meg a fiatalokat, hanem bizonyos időtartamra lehetőséget ad a külföldi munkavállalásnak is. Azt is nézni kell, hogy a kiképzett orvos hogy vesz részt annak az országnak az egészségügyében, amelyik az ő taníttatásáról magas szinten gondoskodott.
Egyébként egy orvos kiképzése 20 millió forint körüli összeg, a főiskolán fizetős oktatásban részesülők félévi tandíja pedig 200 ezer forint, tehát ennyi lehet az állami pénzen tanulók oktatásának költsége is. Balogh Zoltán szerint a négyéves főiskolán most 30-70 százalék az arány a saját pénzen tanulók javára.
A megdrágult élet miatt ma már 3-4 ezer forintért is képesek kórházat váltani a nővérek, sokan pedig másod- és harmad állást is vállalnak. Az orvosoknál az itthoni, más kórházban, vállalkozóként végzett munka, vagy a hétvégi külföldi munkavállalás a jellemző. Egy ilyen meghosszabbított hétvégén a hazai fizetésük két-háromszorosát is megkeresik a doktorok. Ez a fajta gyógyítás azonban rabszolgasors, rossz a gyógyítóknak, de a közkórházakban fekvő betegeknek sem jó a fáradt doktor.
Balogh Zoltán elmondta: az új gyógyítási minimum feltételekről szóló rendelet miatt – ez a tárgyi és a személyi minimumot határozza meg – gondot okozhat a számítások szerinti 4-5 ezer szakdolgozó hiánya. A Magyar Kórházszövetség szerint pedig 1500-2000 szakorvos hiányzik a kórházakból. Márpedig ha nincs elegendő szakszemélyzet, a tisztiorvosok felfüggeszthetik a kórház, vagy a hiányos kórházi osztály működését.
Ismét csak a nemzeti erőforrás minisztérium miniszter jelöltjének szavait idézzük: valószínűleg júliustól nem lehet mindenhol bevezetni az új rendeletet, de pontos állapotfelmérést kívánnak készíteni.
Amúgy ma már szinte nincs is olyan orvosi szakma, ahol ne lennének betöltetlen állások. Rossz a helyzet a szakdolgozók körében is. Legkritikusabb a szakdolgozó hiány az onkológiai és a pszichiátriai osztályokon.
