A harmadik leggyakoribb halálok a gutaütés

A stroke (gutaütés) a harmadik leggyakoribb halálok világszerte, szakemberek azt mondják, „nyáron sem megy szabadságra”. Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében, s becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő ember él közöttünk. A betegségnek két fő típusát különböztethetjük meg. Az iszkémiás stroke esetében az agyi erekben vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás/szűkület alakul ki, az agy vérellátása zavart szenved, csökken. A másik esetben állományvérzés következik be, ez a vérzéses stroke. Az előbbi négyszer gyakoribb, mint az utóbbi.

Az iszkémiás stroke-ot figyelmeztető jelként rendszerint ún. TIA (átmeneti iszkémiás esemény) előzi meg. A tünetegyüttes a vérzéses stroke-hoz hasonló, és általában néhány percen belül megszűnik. A vérzéses stroke többnyire hirtelen lép fel, fejfájás, hányás, hányinger, tarkómerevség kíséri. Az orvosnak azonnal el kell döntenie, mely típussal áll szemben, mert mind az életkilátások, mind az alkalmazandó terápia eltér a két esetben.

A stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben. A magyar betegre jellemző, hogy több rizikófaktor van egyidejűleg jelen, s több mint kétharmaduknak magas a vérnyomása. A magas vérnyomás felgyorsítja az aortaívben és az agyat ellátó nyaki nagyerekben az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. VG