Ami a humánerőforrás kérdését illeti – fogalmazott Éger – az egészségügy nem pénztemető, hanem értékteremtő ágazat. Olyan tudás letéteményese, amely pótolhatatlan értéket, az emberi erőforrást védi, konzerválja, állítja helyre. Humántőkét, amely nélkül nincs hozam, nyereség, egyáltalán semmi sincsen, ami emberi – vélte a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Éger a kamarák szerepéről a következőket mondta: Kiemelkedő jelentőségű a másik ember szolgálata, az autonóm, önszabályozó jelleg, a bizalom, a beteggel „szövetségben” végzett tevékenység. Mint mondta, ma a társadalom romokban hever, a káosz intézményesült, mely jelentősen kihatott tagjaik életminőségére is. A hivatásrendi magatartás egyre kevésbé jellemző, a szakembereknek nemcsak az államban, hanem magukban is keresniük kell a bajok forrását és a megújulás lehetőségét.
A hivatásgyakorlás feltétele a felkészültség. Ennek összefogója és szervezője a kamara, amelynek a közhatalmi rendszer érdemben működő részévé kell válnia. Jó működése az össztársadalmi hatékonyság feltétele, valamint a minőség garanciája.
Hatékony demokrácia nincs szubszidiaritás nélkül, mert ott kell a döntéseket meghozni, ahol értenek hozzá és a feladatokat végzik – vélte a szakértő. Éger visszaállítaná a teljeskörű, kötelező kamarai tagságot, és teljes körű, független etikai rendszert működtetne a kamarák által, valamennyi hivatásgyakorlót érintően.
Fontosnak tartotta még a működési nyilvántartás rendszerének a köztestületekhez történő visszahelyezését, valamint az egyetértési jogok helyreállítását. Éger szeretné elérni, hogy az agészségügyet érintő jogszabály köztestületi vélemény nélkül ne hatályosulhasson.
Mielőbb szinkronba kell hozni a gazdaságpolitikát és az egészségpolitikát – mondta Boncz Imre a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság Elnöke a Világgazdaság Egészségügyi konferenciáján.
Ehhez stabil szabályozott környezet, új technológiák befogadása mellett. A szükségletek és kapacitásokat össze kell hangolni a finanszírozással. A felelősségeket és a hatásköröket is harmonizálni kell. A szakértő fontosnak tartja a progresszivitás elismerését a területi ellátási kötelezettségben, a kapacitásokban és a finanszírozásban.
Meg kell teremteni az OEP szolgáltatásvásárlói szerepét és használni kell az egészség-gazdaságtani elemzéseket – szögezte le a szakember, aki felhívta a figyelmet az ágazati humán erőforrás fejlesztési stratégia megfogalmazására és gyakorlati megvalósítására.
Mint mondta, hatalmas volt az egészségbiztosítási alap hiánya 2007-2008-ban. A gyógyszerkassza kényes területe az OEP nek, a tervezett és tényleges kiadások eltértek, mindig alultervezés jellemezte a szervezetet. A betegségek, vényfelírások nem változnak négyévente, mégis ciklikus a mozgás a bevételek tekintetében. Az egészségbiztosítási járulék negyedére csökkent 1993-2010 között, ebből pedig nem lehet finanszírozni a rendszert. A kérdés tehát az, honnan pótolják majd a hiányzó forrást? – tette fel a kérdést Boncz Imre.
