BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Szlovák mintát követnek Orbánék - Így módosul a médiatörvény

Szervezeteket és alapítványokat vonnának össze – Valamennyi ma ismert médiumra kiterjedne

Számos változást tartalmaz a Fidesz új médiatörvény-tervezete: összevont média- és hírközlési hatóság, közösen felügyelt közszolgálati média- és távirati iroda, valamint újrafogalmazott szabályok a sajtó munkájával kapcsolatban. A kormánypárt tervei alapján alkotmányos intézménynyé válna a közszolgálati média, miután az Országgyűlés által választott hatóság és egy független tulajdonosi testület felügyelné. Az indoklásban úgy fogalmaznak, hogy az 1990 óta változatlan 61-es paragrafus elavult fogalmakat használ, amelyek alkalmatlanok a modern médiapiaci folyamatok szabályozására. Az új javaslat értelmében csak a leginkább indokolt témákban őriznék meg a kétharmados szabályozást.

A törvénytervezet szerint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összeolvad Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) néven. A tervezet szerint a hatóságnak három önálló hatáskörrel rendelkező szerve lenne, az elnök, a médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala. A csúcsszervezet elnökét a miniszterelnök nevezné ki kilenc évre, aki várhatóan az ORTT jelenlegi fideszes delegáltja, Szalai Annamária lehet a választások után kiszivárgott híresztelések szerint (VG, 2010. április 28.). További újdonság, hogy a törvény létrehozná a hírközlési és médiabiztos posztját, aki az NMHH köztisztviselője lenne.

A kormány szándéka szerint a jövőben egy közalapítványi felügyelet alatt működne tovább a Magyar Televízió (MTV), a Duna Televízió, a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Távirati Iroda (MTI). A közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnának, de szervezetileg önállóak maradnának. A Magyar Televízió Közalapítvány alakulna át Közszolgálati Közalapítvánnyá ,és a megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete – feladatait és teljes vagyonát a Közszolgálati Közalapítvány venné át, a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett.

A fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslat szerint valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató, valamint az MTI-t irányító vezérigazgató számára kötelezően betartandó közszolgálati kódex tartalmazná a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat. A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, év végén beszámolót készítenének arról, hogy – saját értékelésük szerint – az általuk vezetett műsorszolgáltató eleget tett-e a kódexben megfogalmazott elvárásoknak.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvénytervezetben szerepelnek a médiát, illetve az újságírókat megillető jogok is. A javaslatban szerepel a média tájékoztatási kötelezettsége, valamint a kiegyensúlyozottság követelménye. A törvényjavaslat a polgári törvénykönyv helyett a sajtószabadságról szóló törvényben kezelné a sajtó-helyreigazítások szabályozását, amelynek új elnevezése válaszadási jog lenne. Ennek értelmében az érintettek az általuk vitatott közleményhez fűzött válaszuk megjelentetését a közzétételtől számított harminc napon belül kérhetik írásban. A médiatartalom szolgáltatói a valótlan tények állítása, híresztelése vagy valós tények hamis színben való feltüntetése miatt kért válasz közzétételét csak akkor tagadhatnák meg, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

A javaslatba bekerültek a médiát, illetve az újságírókat megillető egyes jogosultságok is, mint például az információforrások titokban tartásának joga vagy az oknyomozó újságírás védelme, illetve a szerkesztői szabadság is, ami az újságírók számára nyújtana védelmet a média tulajdonosaival, illetve a hirdetőkkel szemben. A törvényjavaslat hatálya valamennyi ma ismert médiumra kiterjedne, beleértve a nyomtatott és elektronikus sajtót, illetve az internetes tartalmak egyes szabályozás alá vont részét.

Lemondott

Benyújtotta tegnap lemondását a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának az elnöke. Rozgonyi Krisztina, aki ez év február elsejétől töltötte be a posztot, június 30-i hatállyal távozik a távközlési szektor állami felügyeletét ellátó szervezettől. A lépést a szakmai területnek a kormányváltással összefüggő jelentős mértékű változásaival indokolja.

Elnöki kinevezését megelőzően az NHH Tanácsának alelnöki tisztét látta el, mindkét megbízatása 2013. december 31-ig szólt. Utódlásáról később döntenek.


Elnöki kinevezését megelőzően az NHH Tanácsának alelnöki tisztét látta el, mindkét megbízatása 2013. december 31-ig szólt. Utódlásáról később döntenek. Vélemények Medveczky Balázs,az MTV ügyvezető alelnöke: „Szükség van olyan új törvényekre, amelyek az 1996 óta jelentősen megváltozott médiakörnyezetben is hatékony szabályozást nyújtanak, ezért ez az átfogó javaslat mindenképpen előrelépést jelent. Abban a tekintetben is, hogy a korábbi javaslatokhoz képest határozottabb koncepciót vázol fel a közmédiumok vállalati működéséről. Egyes elemei azonban további kidolgozást igényelnek, különösen ami a közszolgálat finanszírozását illeti, hiszen látjuk, hogy a mai problémák döntő többsége ebből vezethető le. Szintén fontos, pontosítandó kérdés a felügyelőbizottságok státusa, illetve az, hogy a vezérigazgatók meg nem választása esetén hogyan biztosítható az intézmények működőképessége.”

Szántó Balázs, a Noguchi Porter Novelli ügyvezető partnere: „A »médiaalkotmány« múlt héten benyújtott tervezete egységes, alapvetően világos keretben szabályozza az írott és az elektronikus médiát. Talán a legizgalmasabb kérdés az: a válaszadási jog kiterjed-e a blogokra, a közösségi médiára? Sokan éppen azt látják a közösségi média, a korlátlan véleményszabadság legnagyobb hibájának, hogy az átlagember is leírhatja, ami eszébe jut, függetlenül attól, téved, netán ferdít-e, sérti-e mások személyiségi jogait. Gyakran azt sem tudjuk, ki a szerző, így nincs, aki felelősséget vállaljon a tartalomért. Persze ha egy adott blogon vagy a tévedés, hamis tényállítás jelentősége miatt valóban szükségét érezzük, hozzászólhatunk a bejegyzéshez, de semmi garancia, hogy értelmes párbeszéd alakul ki.” -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek