Január 15-én, a Széchenyi-terv indításának tizedik évfordulóján startol a II. Széchenyi-terv – közölte tegnap a parlamentben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki tevékeny részt vállalt az I. terv kidolgozásában és útnak indításában is. Habár a SZT II-ről részletek még nemigen állnak rendelkezésre, interjúkból, beszédekből annyi tudható, melyek lesznek a prioritásai. Az egészségipar – a gyógyszeripartól az orvosiműszer-gyártáson, a gyógyturizmuson keresztül a négy nagy orvosi egyetem fejlesztéséig –, a zöldenergia, az energiahatékony lakásfelújítás és a lakásépítés ide tartozik majd. Miként az I., úgy a II. is a kis- és középvállalatok támogatását tűzi ki célul, s pályázatok útján uniós és hazai forrásokat használnak majd finanszírozására. A kormányzaton belüli feladatmegosztás értelmében a Matolcsy irányította nemzetgazdasági tárca tervezi meg – a miniszter által „tömegesnek” nevezett pályázatokat, ugyanakkor a pénzosztás, a pályáztatás teljes egészében a Fellegi Tamás által irányított nemzeti fejlesztési tárca feladata lesz. Vélhetően egyébként a SZT II-be – miként elődje esetében is – a különféle forrásokból finanszírozott különféle pályázatokat „lapátolják majd össze”. Lapunknak a szaktárca egyelőre nem kívánt nyilatkozni a részletekről.
Az első Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fogadták el, hat évre kitekintő középtávú, 2001-től 2006-ig terjedő időszak kiemelt fejlesztéseit tartalmazta. A 2002-es kormányváltást követően azonban elhalt a program. A 2001–2002-es időszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással rendelkezett: 2001-re 295,9 milliárd, 2002-re 330,8 milliárd forinttal. 2001 végéig közel 14 ezer pályázat érkezett be, és ebből 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást – olvasható az Ecostat által az akkori Matolcsy-féle szaktárca felkérésére 2002 májusában elkészített gazdaságossági gyorsmérlegből. A terv hat fő programjának keretében, az indulás első évében összességében 120 milliárd forint támogatást ítéltek oda, ez a 2002. évi – akkor – várható GDP-nek 0,7 százaléka volt. Az egyes pályázatok céljainak elemzése alapján 1 forintnyi támogatás 4 forintnyi beruházás indítását segítette elő.
Ám a lebonyolítással kapcsolatban nagyon sok bírálat érte az akkori kormány illetékeseit. Az Állami Számvevőszék például az SZT egy alprogramját vizsgálva megállapította: a gyógyfürdők fejlesztésének felgyorsítása 2000-ben a Széchenyi-terv részeként kidolgozott „az egészségturizmus tízéves fejlesztési programja” keretében indult, megvalósítására évente mintegy 10-15 milliárd forintot kívántak fordítani, amelyhez számításba vették a vállalkozók és az önkormányzatok hozzájárulását is. Ám a stratégiai célok szakmailag nem voltak kellően megalapozottak. Nem tisztázták a turizmus és az egészségmegőrzés összefüggéseit, összehangolt fejlesztésének koncepcionális kérdéseit. A vizsgált időszakban gyógyfürdők és szálláskapacitások fejlesztésére 32,7 milliárd támogatási keret állt rendelkezésre, ebből 74 pályázatot 28,3 milliárd összegben támogattak. Az utóbbiból – tekintettel arra, hogy 39 támogatott program még nem fejeződött be – 2004 végéig 20,3 milliárd forintot használtak fel. Az is negatívum, hogy elvárás hiányában nem kapott megfelelő hangsúlyt sem a létrejövő kapacitások, sem a különböző üzletági tevékenységek eredményességi szempontú összehangolása.
Városi legendaként terjedtek ugyanakkor azok a hírek, hogy a forrásokból szívesen osztogattak vissza nem térítendő támogatásokat az akkori politikai kurzus kegyeltjeinek. Utóbb a Matolcsy-féle gazdasági tárca jogutódjánál folytak is vizsgálatok, amelyekre hivatkozva Kóka János miniszter a következőket mondta a Népszabadság tudósítása szerint: 2002-ben, a választások közvetlen időszakában, illetve azt követően a Matolcsy György vezette gazdasági tárca két hónap alatt 27,7 milliárd forintnyi pályázati pénzt osztott szét. A 27,7 milliárd forint 10 százalékát nem gazdaságfejlesztési célokra költötték, ami a Széchenyi-program alapvető célja lett volna. Így például 598 millió forintot fizettek ki akkor 94 egyházi intézménynek, 1,8 milliárd forintot kapott 159 önkormányzat és 382 millió forintot osztottak ki 70 kulturális intézmény között. De jutott például a Tokaj-Hill Borászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek 75,8 millió forint, illetve Kovács Kokó István ökölvívó világbajnoknak 25,5 millió.
Az alprogramok (I. Széchenyi-terv)
- Vállalkozáserősítési program: 4 ezren nyertek összesen 47,7 milliárd forintnyi támogatást, vagyis pályázóként mintegy 12 millió forintot. Az átlag mögött nagyságrendi eltérések vannak, mert az átlag néhány nagyvállalat több százmilliós és számos kisvállalat 1-2 milliós támogatásából jön össze.- Turizmusfejlesztési program: 1600 pályázó között 30 milliárd forint támogatást osztottak szét, egy pályázó közel 20 milliós támogatást kapott, főleg szállodai kapacitások bővítésére.
- Lakásprogram: főleg önkormányzatok vettek benne részt, lényegében bérlakások építését szolgálta. A program közel 30 milliárd forint támogatást kapott, és a feltételezések szerint összesen mintegy 40 milliárd forintnyi lakásberuházást segít elő, ez mintegy 8 ezer 60 négyzetméteres bérlakás építését teszi lehetővé.
- Regionális gazdaságfejlesztési program: viszonylag keveseket érintett, s 3-4 milliárd forint támogatást kapott.
- Energiatakarékossági program: 4450 pályázat érkezett, ezek együttesen 3,7 milliárd forint támogatást kaptak, egy pályázó átlag 800 ezer forint támogatásban részesült.
- Aktív foglalkoztatási célok: viszonylag keveseket érintett, s 3-4 milliárd forint támogatást kapott.
- + 1: Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése: az e célra elkülönített költségvetési társfinanszírozási összeg 2000-re 120,9 milliárdot tett ki, 2001-re pedig 132,1 milliárdot. Forrás: Ecostat
- Turizmusfejlesztési program: 1600 pályázó között 30 milliárd forint támogatást osztottak szét, egy pályázó közel 20 milliós támogatást kapott, főleg szállodai kapacitások bővítésére.
- Lakásprogram: főleg önkormányzatok vettek benne részt, lényegében bérlakások építését szolgálta. A program közel 30 milliárd forint támogatást kapott, és a feltételezések szerint összesen mintegy 40 milliárd forintnyi lakásberuházást segít elő, ez mintegy 8 ezer 60 négyzetméteres bérlakás építését teszi lehetővé.
- Regionális gazdaságfejlesztési program: viszonylag keveseket érintett, s 3-4 milliárd forint támogatást kapott.
- Energiatakarékossági program: 4450 pályázat érkezett, ezek együttesen 3,7 milliárd forint támogatást kaptak, egy pályázó átlag 800 ezer forint támogatásban részesült.
- Aktív foglalkoztatási célok: viszonylag keveseket érintett, s 3-4 milliárd forint támogatást kapott.
- + 1: Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése: az e célra elkülönített költségvetési társfinanszírozási összeg 2000-re 120,9 milliárdot tett ki, 2001-re pedig 132,1 milliárdot. Forrás: Ecostat -->
