Épületfelújítási buktatók

Amilyen ígéretes a kormány 2011-ben induló, energiatakarékossági célú lakásfelújítási programja, olyan sok az azzal kapcsolatban megoldandó feladat, nyitott kérdés és a várható buktató is. Bár a megcélzott, lakásonkénti 70-80 százalékos energiamegtakarítás nem lehetetlen. Az Energiagazdálkodási Egyesület egyik szakértője szerint egyelőre nem látni, lesz-e elég pénz, építőipari alapanyag, berendezés és szakértelem az óriásvállalkozáshoz. Mint Szilágyi Zsombor rámutat, miközben a program évi százezer (később 150-200 ezer) lakás felújítását célozta meg, az országban 4,27 millió van. Az állami segédlettel való felújításra leginkább a 726 ezer iparosított technológiával épült lakás tulajdonosai szorulhatnak rá, ezen belül is az 508 ezer paneltulajdonos. Nyilván a nem iparosított technológiával épültek egy részét is korszerűsíteni kellene, mégpedig állami támogatással vagy kedvezményes hitellel.

Ráadásul nem csak lakásokról van szó. „A Komplex épületenergetikai és klímavédelmi (KÉK) program a közintézmények energiatakarékos korszerűsítését is magában foglalja” – hívta fel lapunk figyelmét Pálvölgyi Tamás, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) ügyvezető igazgatója. A szakmai szervezetek által is jegyzett javaslatban százezer „lakásegyenérték” szerepel. Figyelembe kell tehát venni mintegy ötvenezer közintézményt (oktatási és egészségügyi intézményeket, hivatalokat stb.) is. Az igazgató szerint sem lehetetlen a KÉK-küldetés; két külföldi példát említ: Csehországban és Írországban már sikeresen megoldották a feladatot.

Ami a program anyag-, eszköz- és berendezésigényét illeti, Pálvölgyi Tamás szerint a MÉASZ által képviselt cégek világszínvonalú termékeket, energiatakarékos építési rendszereket képesek előállítani. Az építőipari pangás miatt a kapacitásaik amúgy is kihasználatlanok, így ugrásra készen várják a megrendeléseket. Igaz, a terep kicsit kockázatos: mivel a korszerű magyar anyagok meglehetősen drágák, elbukhatnak a kínai és egyéb távol-keleti importnyomás miatt. Csábító lehet ugyanis a megrendelőknek a látszatra hasonló, de silányabb külföldi termékek alacsony ára. Pálvölgyi Tamás csak reméli, hogy megfelelő kormányzati intézkedésekkel, ösztönzőkkel, a hazai termelők és a piac EU-konform védelmével sikerül gátat vetni ennek a negatív folyamatnak.

A program tíz évre tervezett időszaka alatt nem lesz hiány munkából, amelyet Pálvölgyi Tamás szerint a közintézmények energetikai rekonstrukciójával érdemes kezdeni. Ezt a példaadás mellett költségvetési megfontolások is indokolnák. Mellesleg egyelőre csak a közintézményekhez vehető fel jelentősebb uniós forrás, mert Brüsszel elvileg nem támogat magángyarapodást segítő beruházást. Márpedig az energetikai korszerűsítések alaposan felnyomják a lakások árát.

Pillanatnyilag a MÉASZ igazgatója szerint sem áll rendelkezésre a programhoz szükséges számú és megfelelően képzett munkaerő. Azt mondja, elsőként olyan szakembereket kell kiképezni, akik majd meg tudják fogalmazni a projekteket, felismerik, hogy az adott épületnél hogyan érhető el az akár 60-70 százalékos energiamegtakarítás is, milyen hőszigetelési, gépeszeti megoldásokat kell alkalmazni, érdemes-e napkollektort beépíteni. Ma ugyanis nem feltétlenül a legnagyobb energiamegtakarítást hozó műszaki megoldásokat alkalmazzák, hanem amelyekkel a legnagyobb állami támogatás szerezhető. Az sem ritka, hogy megfelelő tervek alapján kiváló minőségű anyagokat csapnivaló módon építenek be a kellő szaktudás hiánya miatt. Ám mivel a program csak fokozatosan bővül, szerinte nem lesz gond a képzések ütemezésével.

BJA–BHL

A lakástulajdonosok takarékoskodását a lakás-takarékpénztári törvény novemberi módosítása fogja segíteni. Az önerőt a zöldbank adná, bár Szilágyi Zsombor szakértő szerint nyitott, hogyan teremti majd elő az önrészt az országban a közel egymillió rossz banki adós, a nyugdíjasok vagy az önkormányzatok. Az önerőn felüli rész vissza nem térítendő állami támogatás lenne.

De vajon mekkora?

A nemrég zárult Solonova projekt során felújított hétemeletes panel szépen hozta a 70-80 százalékos megtakarítást, csak épp lakásonként négymillióba került. Igaz, a program egészében a lakásonkénti átlag lehet ennél jóval alacsonyabb, és használhatók majd tipizált megoldások is.

A lakástulajdonosok takarékoskodását a lakás-takarékpénztári törvény novemberi módosítása fogja segíteni. Az önerőt a zöldbank adná, bár Szilágyi Zsombor szakértő szerint nyitott, hogyan teremti majd elő az önrészt az országban a közel egymillió rossz banki adós, a nyugdíjasok vagy az önkormányzatok. Az önerőn felüli rész vissza nem térítendő állami támogatás lenne.

De vajon mekkora?

A nemrég zárult Solonova projekt során felújított hétemeletes panel szépen hozta a 70-80 százalékos megtakarítást, csak épp lakásonként négymillióba került. Igaz, a program egészében a lakásonkénti átlag lehet ennél jóval alacsonyabb, és használhatók majd tipizált megoldások is. A program fő teendői - 1. A tervek közzététele, megvitatása minden érintettel

- 2. A szűk kapacitások felmérése

- 3. A szűk keresztmetszeteket oldó akciók indítása

- 4. Év végétől a hitel- és támogatási kérelmek elbírálása

- 5. Az építési engedélyek gyorsabb kiadása

Forrás: Szilágyi Zsombor-->