A WizzAir ügyében a Főügyészség indított közérdekű keresetet, mivel kifogásolta a légitársaság gyakorlatát a járatkésések esetében. Az egyik probléma az utasok tájékoztatása volt, korábban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) is eljárást indított, mivel a felügyelők kifogásolták, hogy a légitársaság nem informálja magyar nyelven az ügyfeleket.
Ezen kívül a Főügyészség szerint a budapesti reptér árai mellett nem tekinthető ésszerűnek, hogy az utasok két órás késés esetén 4, majd időarányosan 8, 12 euró, stb. összegben kaptak étkezési utalványt. A bíróság részben helyt adott a keresetnek, és – a vonatkozó Európai Uniós normát értelmezve – kikötötte, hogy 2-3 órás késés esetén 8 eurós összegben jár ellátás. A bíróság ezen túlmenően 23 órás késésig időarányosan megszabta a szükséges élelmiszerellátás mértékét. A Főügyészség közleményében kiemeli, hogy a döntés nem csak a WizzAirre, hanem minden, Magyarországról járatot indító légitársaságra érvényes.
A WizzAir a döntésre reagálva leszögezte, hogy már eszerint járnak el, azonban nem értenek egyet a határozattal, mivel az szerintük olyasmi miatt bünteti a céget, amiről nem tehetnek, tekintve, hogy a késések 95 százalékát külső tényezők okozzák. Hozzátették, hogy a magyarországi járatok mindössze 3 százaléka késett két óránál többet, és bár a 10 ezer érintett utasnak ez kellemetlen, ők a hazai utasszám 1 százalékát jelentik. A cég kommunikációs vezetője, Kázmér Natasa hozzátette, hogy a WizzAir sikerét az alacsonyan tartott árak teszik lehetővé, ebből viszont az következik, hogy késés esetén nem tudnak teljeskörű ellátást biztosítani, mivel ennek költségét nem építhetik be az árakba.
A magyar bíróság ebben az ügyben egy uniós rendelkezést értelmezett (pdf), amely úgy fogalmaz: késés esetén a várakozási idővel ésszerű arányban kell az utasoknak ellátást biztosítani. Hogy mi az ésszerű, arról hosszú ideje vitatkoznak a fogyasztóvédelmi szervezetek, és a légicégek, több NFH eljárás is indult légitársaságok ellen, bár a Hatóság az érintettek nevét nem árulta el. A kérdés az, valóban minden cégre kiterjed-e a fenti ítélet?
A Főügyészség érdeklődésünkre megerősítette, hogy a döntés minden cégre vonatkozik, akkor is, ha azok nem rendelkeznek magyarországi székhellyel. A szervezet későbbre ígért tájékoztatást arról, milyen mértékben tekinti irányadónak az igazságszolgáltatás a közérdekű perekben hozott döntéseket. Az viszont tudható, hogy Magyarországon – mivel a hazai rendszer nem esetjogon alapul – egy ilyen döntés nem tekinthető kötelezőnek a bíróságok számára.
Ottlakán Johanna, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) jogásza bizakodó, annak ellenére, hogy komoly ellenállásra számít az érintettek részéről. A szakérő úgy gondolja, az NFH erre az ítéletre támaszkodva bírságolhatja meg a szabályszegő cégeket, sőt, a döntést a Főügyészség is betartathatja, persze, csak akkor, ha a késésre Magyarországon kerül sor. Vagyis a visszaúton már nem hivatkozhatnak az utasok erre a döntésre.
Kevésbé derülátó Morvay György, a határon átnyúló ügyekre specializálódott Európai Fogyasztói Központ Magyarország (EFK) igazgatója. A szakértő szerint a légicégek vitatni fogják a magyar bíróság jogosultságát az EU rendelet értelmezése kapcsán. Az egyéni fogyasztókat pedig az ítélet csak annyiban segíti, hogy erre hivatkozhatnak, ha úgy döntenek: perelnek az elmaradt ellátásért. Az NFH persze irányadónak tarthatja a döntést saját felügyeleti gyakorlatában, de a légitársaságok ezt is vitathatják.
Ráadásul – teszi hozzá Morvay György – a döntés egyik hátránya, hogy az ellátást az utalvány összegében határozza meg, holott az EU nem étkezési jegyet, hanem ellátást ír elő az utasok részére. Ez azért fontos, mert így előfordulhat, hogy a pórul járt utas este tizenegykor egy reptéren várakozik az étkezési jegyeivel, amelyeket az üzletek zárása miatt már nem tud beváltani. Az EFK vezetője mindenesetre reméli, hogy a légitársaságok betartják majd az ítéletben meghatározott követelményeket.
