Laczó Sándor, A Magyar Gázipari Egyesülés elnöke
„Két fő tényező befolyásolta 2009 hazai gázpiacát. Az egyik a gazdasági válság volt, amely miatt jelentősen – kétmilliárd köbméterrel, 11,5 milliárdra – csökkent az ország gázfelhasználása” – válaszolt lapunknak Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés (MGE) elnöke. A kisebb gázigény miatt nőtt a gázszolgáltatás fajlagos költsége, hiszen kevesebb gázra kellett teríteni a változatlan, illetve az inflációt követő fix költségeket. Másrészt számottevően romlott a vevők fizetőképessége. A házartások 2009 végi együttes lejárt kinnlevősége 20 milliárd forint volt, az összeg ez év júliusának végére 30 milliárdra emelkedett.
A vállalatoknak az elmúlt évben fel kellett készülniük az óránként 20–100 köbméter közötti gázmennyiséget lekötő fogyasztók ez év július 1-jei piacra lépésére. Szabályozási oldalról az volt kiemelkedő esemény számukra, hogy a Magyar Energia Hivatal felülvizsgálta és egy benchmarkkal összevetette az egyetemes szolgáltatók és elosztók költségeit. Az ennek alapján megalkotott tarifarendelet 2010. január 1-jén hatályba is lépett, de csak egy negyedévig élt, mert a kormány módosította. A júliustól élő tarifamoratórium az újabb változtatás előszele. „Mindebből kiolvasható a hazai gázárszabályozás fő problémája is: az, hogy nem kiszámítható” – mutatott rá Laczó Sándor. Ha nem tartósak a játékszabályok, a vállalatok nem tudnak korrekt üzleti tervet készíteni. Az árbefagyasztásnak az egyetemes szolgáltatók nem örülnek, mert bár a költségeik nőnek, ez nem tükröződhet a számláikban. Azt viszont örömmel fogadták, hogy a szakminisztérium jelezte, az új szabályozás biztosítja majd gazdaságos működésüket. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy az engedélyesek (egyetemes szolgáltatók) érdekeltek legyenek tevékenységük fenntartásában, illetve fejlesztésében. De a tervezett árképzésnek minél előbb meg kell születnie, az új formulának pedig tartósnak kell lennie.
Épp a tartós és kiszámítható szabályozás az, ami az egyesülés elnöke szerint az európai gyakorlat előnyét jelenti a hazaival szemben. Követendő nemzetközi gyakorlat is, hogy a gázszolgáltatás költségeit ki kell fizetni, mégpedig lehetőleg annak, aki a szolgáltatást igénybe veszi. „Az árak torzítása, a keresztfinanszírozás vagy a késleltetett fizetés nem vezet jóra” – szögezte le Laczó Sándor.
A hazai gázszakma számára a tarifák rendezése mellett fontos esemény lesz a 3. uniós direktíva hazai bevezetése, amelynek révén többek között létrejön a független rendszerirányító. Az erre vonatkozó jogszabálynak 2011 márciusára kell elkészülnie. A minisztériummal olyan, „finomhangolásnak” számító szabályozásmódosításon dolgozik még az MGE, mint például a gyors, zökkenőmentes fogyasztóváltás informatikai hátterének a megteremtése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.