Vágott a Fed, a forint megindult, Powell szerint nem Trump nyomására lazítanak
Nagy izgalommal várt ülése után, budapesti idő szerint este 8-kor közölte a pénzügyi piacok számára sorsdöntő döntését a Federal Reserve, a várakozás: a 4,25–4,5 százalékos irányadó kamatot negyed százalékkal viszik lejjebb. Ez is történt. Ha lehet, még a széles körben szinte biztosra vett döntésnél is fontosabb – többek közt a forint árfolyama számára is –, hogy milyen jövőt vetít előre a Fed. Donald Trump elnök már többször (vehemensen) közölte, ő mit szeretne. Megkapta, sőt a jegybankárok előrejelzése szerint ez még kétszer megismétlődhet az idén.
Az utóbbit részben a Fed-bankárok kamatdöntéssel együtt kijövő kamat-előrejelzéseiből lehet kiolvasni, de akár még fontosabb lehet, mit mond a kilátásokról fél 9-kor kezdődő sajtótájékoztatóján Jerome Powell jegybankelnök.
A kamatvágást a következőképpen indokolta közleményében a Federal Reserve kamatdöntő bizottsága, az FOMC:
A bizottság célja, hogy hosszú távon elérje a maximális foglalkoztatottságot és a kétszázalékos inflációs rátát. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is magas. A bizottság figyelemmel kíséri a kettős mandátumának mindkét oldalát érintő kockázatokat, és úgy ítéli meg, hogy a foglalkoztatottságot érintő negatív kockázatok növekedtek.
A Fed várt kamatszintje és a forint árfolyama: ez az összefüggés
Ami az idén és a napokban továbbra is bivalyerős forint irányát illeti – amely az euró ellenében szerdán, a döntés előtt visszavonult, és a 390-es szint körül táncolt várakozóan –, a fő összefüggések a következők:
- Várt vagy a vártnál alacsonyabb amerikai kamatok kilátása a dollárt gyengíti. Az eurót és a forintot erősíti, az utóbbit akár az előzővel szemben is.
- Az eddig vártnál magasabb kamatok kilátása a tankönyv szerint visszaveti a forintot, a dollárral és az euróval szemben is. (A referencia a kamatülés előtti várakozás: egy 25 bázispontos Fed-kamatcsökkentés szerdán, és még egy idén októberben vagy decemberben.) Az „atomrossz” verzió az volt, ha a Fed szerdán mégsem vág kamatot.
Egy fontos dolog máris eldőlt: újabb csökkentések jöhetnek az idén
A döntéshozók vékony többsége két újabb kamatcsökkentést jósol erre az évre – ez eggyel több, mint amire eddig számított a piac. Ebből a dollár további gyengülése olvasható ki, ami a forintárfolyam szempontjából pozitív. A többség nem nagy, hamarosan kiderül, Powell maga módosít-e ezen az üzeneten valamilyen irányban.
A forint mindenesetre menten erősödni kezdett az euró ellenében, és a 389 felé közeledve a napokban megcsípett 15 hónapos csúcsot döngette mindjárt a bejelentések után. Eközben dollár több mint négyéves mélypontra gyengült az euró ellenében, és három és fél éve nem volt ilyen erős vele szemben a forint sem.
Powell: hosszabb távon mérséklődhet az infláció
Sajtótájékoztatóján Jerome Powell a következőket emelte ki:
- Az infláció valamelyest megemelkedett maradt.
- A növekedés mérséklődése főleg a fogyasztói szektor lassulását tükrözi.
- A lakóingatlan-szektorban alacsony maradt az aktivitás.
- A munkaerő-kereslet mérséklődött.
- A jövő éven túltekintve, az inflációs várakozások legtöbb mutatója konzisztens az inflációs céllal.
Mindezek nem vesznek vissza a kamatlazításra utaló előrejelzésekből. A forint számára továbbra is pozitív, a piacon ugyanakkor a kezdeti optimizmus lendülete után a forint és az euró árfolyama is visszavett a dollár ellenében (ahogy az amerikai részvények árfolyamai is), majd újabb kilengés következett. A történteket még egy darabig emészti a piac, mielőtt tartósan átáraz – mindenesetre a forint szempontjából nehéz negatívumokat beleolvasni a Fed-döntésekbe és kommentárokba.
A Federal Reserve dilemmája: infláció vs. munkaerőpiac + Trump
A Fed abban tér el az európai jegybankoktól, hogy nem pusztán inflációs célja van, hanem az is a mandátuma, hogy segítse az amerikai gazdaság állapotát tükröző munkaerőpiacot. Döntései előtt az elemzők azt mérlegelik, melyik tényezőt milyen súllyal veszik figyelembe, amikor meghatározzák a kamatszintet: változatlanul, lejjebb vagy följebb.
Az amerikai éves infláció 2,9 százalék volt augusztusban, és 2 százalékra célozzák. Ha csak inflációs cél van, ez azt jelentené, hogy nem csökkentenek kamatot,
az árstabilitási cél elérésében azonban mandátuma szerint nem türelmetlen a Fed,
ha a hosszabb távú veszélyeztetése nélkül segítenie kell a munkaerőpiacot.
A szakemberek szerint most ez az utóbbi eset állt elő, ezért a várakozás a két kamatcsökkentésre.
A két törvénybe foglalt mellé pedig az idén megjelent egy harmadik, más természetű tényező is: a Trump-faktor.
Miután az energiaválság során 8 százalékot is elérő infláció tavaly nyáron 2,5-re csökkent, a Fed már elkezdte nyesegetni a kamatait, 1 százalékpontnyi csökkentés után azonban megállt – az azt megelőző hónapban, hogy amerikai elnöki hivatalába lépett Donald Trump.
Azóta semmi, és ez dühödt reakciókat váltott ki az új elnökből, aki számos alkalommal személyesen is nekirontott nyilatkozataiban Jerome Powellnek.
A konfliktus alapoka: a világon messze az Egyesült Államoknak van a legnagyobb államadóssága (a világmásodik Japáné harmadannyi sem), amelyre annál magasabb kamatot kell fizetni, minél magasabban tartja saját kamatait a Fed. Kisebb kamaton óriási összegű az amerikai költségvetés megtakarítása, amitől Trump szerint szándékosan megfosztják.
Powell: a Fed szakmai alapokon dönt, függetlenségét megőrizve
Powell azonnal meg is kapta a kérdést a sajtótájékoztatón, hogy a politikai nyomásnak hajol-e meg a jegybank. Válaszában leszögezte, hogy a Fed őrzi függetlenségét. A 12 döntéshozóból egyébként 11 támogatta a 25 bázispontos kamatcsökkentést. A 12. az a Stephen Miran volt, akit csak ezen a héten neveztek ki, és korábban a Fehár Ház tanácsadója volt:
ő mindjárt fél százalékkal nyeste volna meg az irányadó kamatot.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
