Gólra törő gazdaság: a sportipar, ami Európát és Magyarországot is mozgásba hozza – bajnoki formában az ágazat
A sporttal kapcsolatos áruk és szolgáltatások termelése az EU GDP-jéhez 627,5 milliárd euróval járult hozzá 2019-ben, ami a teljes uniós GDP mintegy 3,4 százalékát tette ki – derült ki az Eurostat legfrissebb kutatásából. Ebből az összegből a közvetlen hatások 368,8 milliárd eurót tettek ki, ami a teljes GDP 2 százalékának felel meg.
A közvetett hatások pedig a teljes ellátási láncon keresztül generálódtak, és 258,7 milliárd eurós GDP-t eredményeztek.
A bruttó hozzáadott érték (GVA) esetében a sport közvetlen hatása 295,8 milliárd euró volt, ami az EU GVA-jának 2 százalékát adja. A közvetett hatás 207,5 milliárd eurót ért el. A kombinált hatás, amely magában foglalja a közvetlen és ellátási lánc hatásait, 503,3 milliárd euró volt, ami az EU GVA-jának 3,4 százalékával egyenértékű. A sportipar GVA-multiplikátora 1,70, ami azt jelenti, hogy a sportba befektetett minden 1 euró 1,70 euró GVA-t generál a gazdaságban.
A sport munkahelyteremtő ereje
A sportágazat a vizsgált kategóriákban – közvetlen, közvetett és teljes – nagyobb mértékben járul hozzá a foglalkoztatáshoz, mint a bruttó hozzáadott értékhez. A sport közvetlenül 6,053 millió munkahelyet teremtett, ami a teljes uniós foglalkoztatás 2,48 százaléka. A közvetett hatásokat is figyelembe véve a sportágazat munkahelyteremtő hatása 53 százalékkal nő, így a teljes hatás 9,27 millió munkahelyet tesz ki, ami a teljes foglalkoztatás 3,8 százaléka.
A foglalkoztatási multiplikátorok, bár kisebbek a GVA-multiplikátoroknál, hasonló mintázatot követnek. Az átfogó sportfoglalkoztatási multiplikátor 1,53, ami azt jelenti, hogy a sportágazatban teremtett minden egyes munkahely további 0,53 munkahelyet támogat a szélesebb gazdaságban.
Tagállami teljesítmény: vannak különbségek
A közvetlen GVA-hatásokat vizsgálva Németország vezeti a listát a maga 63,6 milliárd eurós sporttal kapcsolatos közvetlen GVA-jával, amelyet
- az Egyesült Királyság (53,0 milliárd euró),
- Franciaország (44,6 milliárd euró),
- Olaszország (29,2 milliárd euró)
- és Spanyolország (22,8 milliárd euró)
követ. A legtöbb érték szorosan összefügg az adott gazdaság méretével.
A sportgazdaság nemzeti GVA-hoz viszonyított arányát tekintve azonban Ausztria áll az élen az EU-ban, a maga 4,82 százalékos közvetlen GVA-hozzájárulásával. Ez a kiemelkedő teljesítmény elsősorban a sportturizmusnak és az ország téli sportokhoz ideális földrajzi adottságainak köszönhető.
A kutatás megjegyzi, hogy a felmérés konzervatív becslést ad, mivel a nem pénzben kifejezhető előnyöket – például önkéntesség, egészségjavulás – nem veszi figyelembe.
Ilyen a helyzet Magyarországon
A magyar sportágazat is fontos szerepet játszik a hazai gazdaságban és munkaerőpiacon. A sport a közvetlen és közvetett hatásokat figyelembe véve a GDP 1,9 százalékát adja, a GDP multiplikátor értéke 1,38. A teljes foglalkoztatás 2,3 százalékát teszi ki, a foglalkoztatási multiplikátor pedig 1,30.
A sportágazat Magyarországon összesen 110 700 munkahelyet támogatott 2019-ben, a közvetlen és közvetett hatásokat is figyelembe véve. A sporttal kapcsolatos teljes GDP-hatás pedig mintegy 3,8 milliárd euró volt.
Ezek a számok már biztosan jóval magasabbak, hiszen azóta számos sportcsarnok épült, ezek közül a legkiemelkedőbb a Puskás Ferenc Stadion és az MVM Dome.
Az előbbi sportlétesítmény ráadásul rendszeresen telt házas labdarúgó-mérkőzéseket bonyolít le. Az sem elhanyagolható tényező, hogy mindkét stadion olyan világsztárok fellépéseinek ad helyszínt, mint például
Feketepiaci őrület: milliós jegyárak a Magyarország–Portugália-meccsre – lehet rá megoldás, mutatjuk, mi az
A szeptember 9-i Magyarország–Portugália vb-selejtező jegyei pillanatok alatt elfogytak, a hivatalos árusítás után pedig elszabadult a feketepiac: a 7500–30 000 forintos belépőkért most akár százezreket is elkérnek. A hirdetésekben több mint egymilliós jegyárak szerepeltek, de a vásárlók nemcsak anyagilag kockáztatnak – a hamis belépők, duplikált jegyek és jogi buktatók miatt a szurkolók könnyen pórul járhatnak.
Politikai döntéshozatal és a sportipar jövője
A tanulmány nem csupán statisztikai adatokat gyűjtött, hanem iránymutatásul is szolgál a politikai döntéshozók számára. A közvetlen hatások – GVA, fogyasztói költések, bérek – adatait felhasználva a politikusok megalapozott döntéseket hozhatnak a sportinfrastruktúrába történő beruházásokról, sportesemények támogatásáról vagy a gazdasági növekedést serkentő programokról. A közvetett hatások elemzése révén pedig láthatóvá válik, hogy
a sportágazat támogatása messze túlmutat a szektoron.
Amikor egy sportklub helyi beszállítóktól vásárol, az a gazdaság más területein is munkahelyeket teremt, és bevételt termel. Egy országos sportliga bővülése pedig megnövelheti a helyben előállított termékek iránti keresletet, ösztönözheti az infrastruktúra-fejlesztést, és innovációt hajthat végre a kapcsolódó ágazatokban. Ezt a széles körű gazdasági integrációt az input-output táblázatok teszik láthatóvá.
Ezek az adatok rávilágítanak a sportipar mint gazdasági motor fontosságára.
A tanulmány azt is alátámasztja, hogy a sportba történő beruházások a gazdaság egészére nézve is jelentős megtérülést hoznak.
