késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Gólra törő gazdaság: a sportipar, ami Európát és Magyarországot is mozgásba hozza – bajnoki formában az ágazat
A sporttal kapcsolatos áruk és szolgáltatások termelése az EU GDP-jéhez 627,5 milliárd euróval járult hozzá 2019-ben, ami a teljes uniós GDP mintegy 3,4 százalékát tette ki – derült ki az Eurostat legfrissebb kutatásából. Ebből az összegből a közvetlen hatások 368,8 milliárd eurót tettek ki, ami a teljes GDP 2 százalékának felel meg.
A közvetett hatások pedig a teljes ellátási láncon keresztül generálódtak, és 258,7 milliárd eurós GDP-t eredményeztek.
A bruttó hozzáadott érték (GVA) esetében a sport közvetlen hatása 295,8 milliárd euró volt, ami az EU GVA-jának 2 százalékát adja. A közvetett hatás 207,5 milliárd eurót ért el. A kombinált hatás, amely magában foglalja a közvetlen és ellátási lánc hatásait, 503,3 milliárd euró volt, ami az EU GVA-jának 3,4 százalékával egyenértékű. A sportipar GVA-multiplikátora 1,70, ami azt jelenti, hogy a sportba befektetett minden 1 euró 1,70 euró GVA-t generál a gazdaságban.
A sport munkahelyteremtő ereje
A sportágazat a vizsgált kategóriákban – közvetlen, közvetett és teljes – nagyobb mértékben járul hozzá a foglalkoztatáshoz, mint a bruttó hozzáadott értékhez. A sport közvetlenül 6,053 millió munkahelyet teremtett, ami a teljes uniós foglalkoztatás 2,48 százaléka. A közvetett hatásokat is figyelembe véve a sportágazat munkahelyteremtő hatása 53 százalékkal nő, így a teljes hatás 9,27 millió munkahelyet tesz ki, ami a teljes foglalkoztatás 3,8 százaléka.
A foglalkoztatási multiplikátorok, bár kisebbek a GVA-multiplikátoroknál, hasonló mintázatot követnek. Az átfogó sportfoglalkoztatási multiplikátor 1,53, ami azt jelenti, hogy a sportágazatban teremtett minden egyes munkahely további 0,53 munkahelyet támogat a szélesebb gazdaságban.
Tagállami teljesítmény: vannak különbségek
A közvetlen GVA-hatásokat vizsgálva Németország vezeti a listát a maga 63,6 milliárd eurós sporttal kapcsolatos közvetlen GVA-jával, amelyet
- az Egyesült Királyság (53,0 milliárd euró),
- Franciaország (44,6 milliárd euró),
- Olaszország (29,2 milliárd euró)
- és Spanyolország (22,8 milliárd euró)
követ. A legtöbb érték szorosan összefügg az adott gazdaság méretével.
A sportgazdaság nemzeti GVA-hoz viszonyított arányát tekintve azonban Ausztria áll az élen az EU-ban, a maga 4,82 százalékos közvetlen GVA-hozzájárulásával. Ez a kiemelkedő teljesítmény elsősorban a sportturizmusnak és az ország téli sportokhoz ideális földrajzi adottságainak köszönhető.
A kutatás megjegyzi, hogy a felmérés konzervatív becslést ad, mivel a nem pénzben kifejezhető előnyöket – például önkéntesség, egészségjavulás – nem veszi figyelembe.
Ilyen a helyzet Magyarországon
A magyar sportágazat is fontos szerepet játszik a hazai gazdaságban és munkaerőpiacon. A sport a közvetlen és közvetett hatásokat figyelembe véve a GDP 1,9 százalékát adja, a GDP multiplikátor értéke 1,38. A teljes foglalkoztatás 2,3 százalékát teszi ki, a foglalkoztatási multiplikátor pedig 1,30.
A sportágazat Magyarországon összesen 110 700 munkahelyet támogatott 2019-ben, a közvetlen és közvetett hatásokat is figyelembe véve. A sporttal kapcsolatos teljes GDP-hatás pedig mintegy 3,8 milliárd euró volt.
Ezek a számok már biztosan jóval magasabbak, hiszen azóta számos sportcsarnok épült, ezek közül a legkiemelkedőbb a Puskás Ferenc Stadion és az MVM Dome.
Az előbbi sportlétesítmény ráadásul rendszeresen telt házas labdarúgó-mérkőzéseket bonyolít le. Az sem elhanyagolható tényező, hogy mindkét stadion olyan világsztárok fellépéseinek ad helyszínt, mint például
Feketepiaci őrület: milliós jegyárak a Magyarország–Portugália-meccsre – lehet rá megoldás, mutatjuk, mi az
A szeptember 9-i Magyarország–Portugália vb-selejtező jegyei pillanatok alatt elfogytak, a hivatalos árusítás után pedig elszabadult a feketepiac: a 7500–30 000 forintos belépőkért most akár százezreket is elkérnek. A hirdetésekben több mint egymilliós jegyárak szerepeltek, de a vásárlók nemcsak anyagilag kockáztatnak – a hamis belépők, duplikált jegyek és jogi buktatók miatt a szurkolók könnyen pórul járhatnak.
Politikai döntéshozatal és a sportipar jövője
A tanulmány nem csupán statisztikai adatokat gyűjtött, hanem iránymutatásul is szolgál a politikai döntéshozók számára. A közvetlen hatások – GVA, fogyasztói költések, bérek – adatait felhasználva a politikusok megalapozott döntéseket hozhatnak a sportinfrastruktúrába történő beruházásokról, sportesemények támogatásáról vagy a gazdasági növekedést serkentő programokról. A közvetett hatások elemzése révén pedig láthatóvá válik, hogy
a sportágazat támogatása messze túlmutat a szektoron.
Amikor egy sportklub helyi beszállítóktól vásárol, az a gazdaság más területein is munkahelyeket teremt, és bevételt termel. Egy országos sportliga bővülése pedig megnövelheti a helyben előállított termékek iránti keresletet, ösztönözheti az infrastruktúra-fejlesztést, és innovációt hajthat végre a kapcsolódó ágazatokban. Ezt a széles körű gazdasági integrációt az input-output táblázatok teszik láthatóvá.
Ezek az adatok rávilágítanak a sportipar mint gazdasági motor fontosságára.
A tanulmány azt is alátámasztja, hogy a sportba történő beruházások a gazdaság egészére nézve is jelentős megtérülést hoznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.