Hatékony védelem a fertőzésekkel szemben

Az elért eredményeken túl miért érdemes jelenlegi formájában fenntartani az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendet?

E védőoltási rendnek van néhány olyan ismérve, amely az eredményességet pozitív irányba befolyásolja. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokhoz az állam minden életvitelszerűen Magyarországon élő személynek ingyenesen biztosítja az oltóanyagot. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala és az OEK szakemberei – mint az oltóanyag-beszerzési tenderbizottság szakértői – gondoskodnak arról, hogy a kötelező védőoltásokhoz felhasznált oltóanyagok kategóriájukban a legjobb minőségűek legyenek. Ennek köszönhetően Magyarországon az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend talán az egyetlen olyan terület, ahol megvalósul a teljes esélyegyenlőség. Értem ezalatt azt, hogy hazánkban a leggazdagabb és a legroszszabb szociális körülmények között élő egyén gyermekét ugyanazzal az oltóanyaggal oltják be. Ez azért valósítható meg, mert kategóriájában jobb oltóanyag a patikai forgalomban sem szerezhető be.

A védőoltások bizonyos életkorhoz kötéséhez azért van szükség, mert a gyermek védekezőrendszerének életkori sajátosságait és az éppen aktuális járványügyi helyzetet együttesen kell figyelembe venni. Az életkorhoz kötött magyar kötelező védőoltási rendnek stabil jogszabályi háttere van. A védőoltások terén kifejtett mindennapi gyakorlat az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, valamint az Alkotmánybíróságnak a vizsgálata alapján megfelel az alkotmányos rendnek.

E rendet azonban hazánkban is csak akkor lehet fenntartani, ha az megfelel a szakmai kihívásoknak, és annak úgy az orvosok, mint a lakosság részéről a támogatottsága széles körű. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend felpuhítását nem szabad engedni, sőt meg kell találni a módját, hogy a Magyarországon életvitelszerűen élő külföldieknek a magyar állampolgárokhoz hasonló kötelezettségei legyenek az ország járványügyi biztonsága érdekében.

A védőoltási rend tökéletesítéséhez az elmúlt 134 év alatt minden eddigi kormány csak hozzátett. A mindenkori kormányok azonban nem csupán jó szándékú adakozásból növelték meg a védőoltások beszerzésére fordítható/fordítandó összeget, hanem a tudomány fejlődését követve és annak eredményeit elismerve tették ezt.

2009-ben az iskolai, úgynevezett kampányoltások területén következett be a védőoltási rend kiigazítása, mégpedig két helyen. A hepatitis B-fertőzés elleni védőoltást nemcsak a nyolcadikosok kapják meg, hanem a hetedikeseket is be lehetett oltatni. Az idei évtől azonban a hetedikeseknek kötelező a védőoltás. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert a hepatitis B-fertőzés vérrel és testváladékokkal (többek között nemi úton) terjed, és a tizennégy éves életkor nem jelentett kellő biztonságot a nemi úton terjedő fertőző betegség hatékony prevenciójához.

A másik változás a szamárköhögés (pertussis) megelőzésének hatékonyságát fokozza. Az új típusú pertussis elleni vakcina megjelenéséig a hagyományos oltóanyagot fokozott reakciója miatt hétéves kor felett nem lehetett alkalmazni. Az új, ún. sejtmentes oltóanyag gyakorlatilag korhatár nélkül adható. A szamárköhögés számának emelkedésére világviszonylatban is felfigyeltek a serdülők között. Magyarországon is előfordultak kisebb halmozódások középiskolások között 2008-ban és 2009-ben. A jelenség ennél azonban sokkal távolabbra mutat. Tudni kell – és erre már csak nagyon kevesen emlékeznek –, hogy a szamárköhögés lefolyása csecsemőkorban a legsúlyosabb. Az ekkor átvészelt, későn felismert megbetegedés maradandó agykárosodást okozhat. A most bevezetett rend alapján – a diftéria–tetanusz elleni védőoltás helyett a diftéria–tetanusz–szamárköhögés ellen adott oltóanyaggal – azokat a serdülőket (tizenegy éveseket) védjük meg hosszú távon teljes biztonsággal a fertőzéstől, akik a teljes védelem alatt hozzák világra gyermekeiket, és így nem fertőzik meg őket csecsemőkorban. Nem árt tudni, hogy a szamárköhögés ellen nincs örökölt anyai immunitás (védettség), ezért az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendben két hónapos korban beadott védőoltásig az újszülötteket csupán vakcinázott környezetük tudja megvédeni a fertőzéstől. A magyar védőoltási hagyományokhoz méltón hazánk az első olyan ország, ahol a serdülők között ezt a védőoltást akkor vezetik be, amikor az nem a tűzoltást, hanem a megelőzést szolgálja.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a jelenséget, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendet azokban az országokban, ahol a védőoltással megelőzhető megbetegedések terén a járványügyi helyzet aránylag jó és nagyjából stabil, egyre többen kritizálják. A problémát nagyon egyszerűen megfogalmazva: ahol a munkát jól, precízen és pontosan, a lakossággal együttműködve végezték a szakemberek, és jó eredményeket is értek el, saját maguk ellen dolgoztak. Olyan alacsony szintre csökkent ugyanis a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek száma, hogy a lakosság nem fél, mivel generációkon keresztül nem találkoztak közvetlen környezetükben ilyen betegséggel, annak esetleges tragikus következményeivel.

A védőoltással megelőzhető megbetegedések közül diftéria utoljára a hetvenes évek második felében fordult elő. Az utolsó három magyarországi eset – figyelmen kívül hagyva egy laboratóriumi fertőzést – védőoltásban nem részesült személyeket érintett, és mindegyik halállal végződött. A kilencvenes évek közepén a szovjet utódállamokban ötvenezernél több megbetegedés és közel négyezer haláleset fordult elő a védőoltások elmaradása miatt. Magyarországon azonban ekkor sem történt megbetegedés.

A kanyaró (morbilli) esetében talán még az előzőnél is beszédesebbek az adatok. Az utolsó hazai fertőzés 2001-ben fordult elő, ugyanakkor egész Európa elkeseredett harcot vív a kanyaró felszámolásáért – sajnos szemmel láthatólag eredménytelenül. Nálunk fejlettebb egészségügyi ellátással rendelkező országokban jelent évről évre ismétlődő problémát a betegség. Csak néhány a közelmúltból: Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Anglia, legutóbb pedig Franciaország és Görögország a tőlünk nyugatra lévők közül, míg tőlünk keletre Románia, Ukrajna és Bulgária. A kanyaróról hazánkban 1925 óta állnak rendelkezésre adatok. A betegség számának és az általa okozott halálozás adatainak nyomon követéséhez az alábbi ábra nyújt segítséget.

Rubeola az utóbbi két évben nem fordult elő. A rubeolavírus köztudottan a terhes nők rémálma volt, mivel a terhesség első három hónapjában átvészelt fertőzés nagy valószínűséggel magzati károsodást vont maga után. Az utolsó rubeolavírus általi magzati károsodással született csecsemő – akinek az édesanyja Magyarországon fertőződött meg – a kilencvenes évek elején, több mint tizenöt éve született.

A védőoltások következtében olyan, az egész népességet érintő és tizedelő járványok szorultak vissza vagy tűntek el teljesen, mint a himlő és a járványos gyermekbénulás. A védőoltási fegyelem fellazulása azonban nagyon rövid időn belül megbosszulja magát. A legfrissebb példa a tádzsikisztáni gyermekbénulás, a bolgár vagy a görög kanyarójárvány 2010-ben.

Ma ennek ellenére mégis időről időre felröppennek hírek olyan esetekről, amikor a szülők megpróbálják elutasítani gyermekük beoltását. Amennyiben a szülő nem ért egyet a jelenleg hatályos jogszabályokban foglaltakkal, úgy két törvényes lehetősége van. Panaszával fordulhat az állampolgári jogok országgyűlési biztosához vagy az Alkotmánybírósághoz, de nincs lehetősége a hatályos jogrenddel szembefordulni, annak végre nem hajtására másokat buzdítani. Az Alkotmánybíróság határozata és az egészségügyi hatóság álláspontja szerint korántsem érthető és egyáltalán nem megalapozott a védőoltások mellékhatásai körüli aggodalom, ráadásul a járványok megelőzése szempontjából kifejezetten káros és jogsértő, ha a gyerekek nem egészségügyi indikációk miatt maradnak ki az oltásokból. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a gyermekek testi, lelki fejlődése érdekében ilyen esetben az államnak, illetve az állam nevében eljáró egészségügyi hatóságnak akár a szülővel szemben is meg kell védeni a gyermek érdekeit és jogait.

Szerencsére a döntéshozók mindig támogatták a járványügyi szakma azon törekvéseit, melyek megalapozottak és költséghatékonyak voltak, és az ország járványügyi biztonságának fokozását szolgálták. A 2005-ben kiírt ötéves tender alapján megkötött oltóanyag-szállítási szerződés 2010. december 31-én lejár. Az oltóorvosok azonban nyugodtan készülhetnek a további, életkorhoz kötött védőoltások beadására. A jövő év első felére rendelkezésre áll a szükséges mennyiségű és összetételű vakcina. Az új oltóanyag-beszerzési tendert ez év őszén – ismételten öt évre – írják ki. Az előkészületek, a szakmai anyagok egyeztetése és a jogszabályi háttér pontosítása több hónapja folyik az ÁNTSZ háttérintézményeiben.

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend továbbfejlesztése az idén is folytatódik, a kötelező védőoltások közé felvették a pneumococcus elleni vakcinációt a 2011. január elseje után született gyermekeknél, így ezen oltóanyag esetében is megvalósul a teljes esélyegyenlőség.

A szakemberek azonban nem ülhetnek hátratett kézzel. A tudomány és tudásunk mai állása szerint előkészítjük a Magyarország immunizációs stratégiája című dokumentum tervezetét, amelyben előrevetítjük az elkövetkező tíz évben várható és tervezhető változásokat az életkorhoz kötött kötelező védőoltások területén éppúgy, mint az egyéb állami szerepvállalással biztosítandó védőoltások területén. Ez a tervezet azonban széles körű egyeztetést igényel. Azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a magyar, életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend a populáció közel 99 százalékos átoltottságával, a védőoltással megelőzhető fertőző megbetegedések számának jelenlegi szintre csökkenésével olyan nemzeti érték, amely az orvostudomány fejlődésével a mindenkori kormányok anyagi hozzájárulásával, az egészségügyi dolgozók áldozatvállalásával, valamint a lakosság támogatottságával jött létre. Ennek az értéknek a megőrzése a magyar lakosság járványügyi biztonsága érdekében nem feladatunk, hanem kötelességünk.

A szerző az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője