Bár a szakértők konkrét neveket nem mondanak, meglehetős pontossággal körülhatárolható, melyek lehetnek azok az üzemek, amelyekben a szokottnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a biztonságra, s amelyek így szélsőséges esetben a lex Mal érintettjei is lehetnek. A feltételezések szerint ilyenek lehetnek a Molhoz tartozó finomítók, a százhalombattai, a tiszai és a zalai, illetve a Tiszai Vegyi Kombinát, de felhozható példaként a BorsodChem több üzeme vagy a dunaújvárosi vaskohó is. A csepeli galvániszap ügye néhány éve generált nagyobb vitákat.
Közvetlen félelemre egyetlen esetben sincs ok, a biztonsági előírásokra olyan szigorú belső és külső kontroll van minden egyes üzemben, hogy már ahhoz is rendkívül extrém körülmények összejátszására lenne szükség, hogy az ajkai súlyosságának töredékével egyező mértékű baj történjen.
Ma újraindul a termelés
Péntek déltől újra termel az ajkai timföldgyárat üzemeltető, állami felügyelet alatt működő Mal Zrt. A kormánybiztos szerint a biztonságos működést a hatósági engedélyek alátámasztják.A cég felügyelői már valamennyi dokumentumot átvették. Az újraindított termelés során keletkező vörösiszapot egy új, eddig még nem használt tározóba fejtik.
A cég öt évre kapta meg az engedélyt a jelenlegi technológia alkalmazására, melyet évente felülvizsgálnak.
Illés Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az alumíniumgyártásban már használnak olyan eljárást, amellyel a vörösiszap-mennyiséget 25 százalék alá viszik, és az anyag jelenlegi 12-13-as pH-értéke 10 alá csökkenthető. Gátfalat kell építeni a megsérült tározó mögé, a száradó vörös iszapot pedig gipsszel vagy földdel kell lefedni, hogy ne szennyezze a környezetet. Kótai László épp a Molt hozta fel példaként annak szemléltetésére, hogy mennyivel nagyobb napjainkban a biztonság, mint húsz-harminc évvel korábban. A régi termelési technikákkal sok savgyanta keletkezett (ez hasonló károsságú melléktermék, mint az alumíniumiparban a vörösiszap), azonban a régi tárolókat rekultiválták, sok már a föld alatt van, az utóbbi évtizedek technológiájával pedig minimális a veszélye bármiféle kárnak. De szintén jó biztonsági intézkedésként említhető a százhalombattai üzem földrajzi elhelyezése: azért is foglal el jóval nagyobb területet, mint a hasonló kapacitású finomítók, hogy ha bármilyen káreset történne, a következményeket könnyen lehessen lokalizálni.
A legnagyobb veszély az országban a paksi atomerőműnél állhat fenn, ám a legszigorúbb biztonsági előírások is ott vannak – ahogy Kótai László fogalmazott, „Pakson az üzembiztonság a jóisten előtt az első”. Állami tulajdonúként az atomerőmű nem eshet a lex Mal hatálya alá.
A cég felügyelői már valamennyi dokumentumot átvették. Az újraindított termelés során keletkező vörösiszapot egy új, eddig még nem használt tározóba fejtik.
A cég öt évre kapta meg az engedélyt a jelenlegi technológia alkalmazására, melyet évente felülvizsgálnak.
Illés Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az alumíniumgyártásban már használnak olyan eljárást, amellyel a vörösiszap-mennyiséget 25 százalék alá viszik, és az anyag jelenlegi 12-13-as pH-értéke 10 alá csökkenthető. Gátfalat kell építeni a megsérült tározó mögé, a száradó vörös iszapot pedig gipsszel vagy földdel kell lefedni, hogy ne szennyezze a környezetet. Átadná a jogköröket Illés Vegyék el a jegyzőktől a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok tárolására, gyártására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket – ezt a törvénymódosítást kezdeményezi a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán ezeket a jogköröket a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelőknek, illetve az erre kijelölendő vagy létrehozandó hatóságnak adná át. Az államtitkár az ajkai zagytározó sérült X. számú kazettájánál azt mondta, elfogadhatatlan, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó építményekre a jegyző adhatja ki az építési engedélyt, és a környezetvédelmi hatóság nem ellenőrizheti a vörösiszap-tározó gátját.
„Az ipari katasztrófát okozó Mal Zrt. hazudott, amikor azt állította, hogy a gátszakadás előtt két héttel a környezetvédelmi főfelügyelőség ellenőrizte a cég tevékenységét, és mindent rendben talált” – ismételte meg Illés. Kijelentette, hogy a technológiával kapcsolatban és a szennyvíz meg a kommunális hulladék kezelését illetően nem találtak hibát, a gátak állagát nem ellenőrizhették.
Az ajkai zagytározó északi oldalfalán másfél centivel nőtt a korábban több mint félméteres repedés. Illés szerint még mindig fennáll egy újabb gátszakadás veszélye, de a tározó közelében épített hármas körgát és a Kolontár közepén átívelő 600 méteres védmű megóvná a falut. A tározónál védőfalat akarnak építeni, ehhez az izraeli és az osztrák hadsereg hadmérnökeinek a segítségét is kérik. Bizonytalan, ezért alkotmányjogilag aggályos lehet a törvénymódosítás Az indoklással együtt sem éri el a másfél oldalt a lex Mal néven elhíresült törvénymódosítás hossza – ritkán kavar ilyen rövid szabályozás ekkora politikai és gazdasági vitát Magyarországon. A támogatói szerint a vörösiszapügy után szükséges volt a gyors és drasztikus állami közbeavatkozás, az ellenzők pedig a jogi bizonytalanságot vetik a törvényalkotók szemére.
Az ország területén működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni szolgáltatásként gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető – szól a honvédelmi törvény, ez az oka annak, hogy a módosításokat ide illesztették be. A változtatás látszólag egyszerű: szükséghelyzetben a gazdálkodó szervezetek működését rendeletileg az állam felügyelete alá lehet vonni. A részletek, valamint néhol azok hiánya azonban több jogi vitára adhatnak alkalmat.
Halmai Gábor alkotmányjogász szerint több pontban is olyan kérdőjelek vannak a törvény kapcsán, amelyek az egész alkotmányos megalapozottságát kérdőjelezik meg. Az alkotmány 13. paragrafusa leszögezi: ha kisajátítás történik, akkor teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás kell. És ugyan jogilag nem biztos, hogy kisajátításnak nevezhető, ami a Mal Zrt.-nél folyt le, valamint ami ezután más cégeknél is lehetséges, mindenképp hasonló esetről van szó. Szintén nem szabályozott az, milyen helyzetekben lehetne alkalmazni a törvényt. Több kritikus hang szerint az is megtámadható, hogy a lex Malt a már folyó ügyben is alkalmazni kellene, Halmai Gábor azonban ezen a ponton a kormány álláspontjának ad igazat: attól, hogy más területeken, például a büntetőjogban nem lehet visszamenőleges hatállyal törvénykezni, eddig nem szabályozott helyzetet igenis lehetséges szabályozni.
A legnagyobb kérdés a Mal Zrt. aktuális ügyén túl az, hogy milyen más helyzetekben lehetne állami kézbe vonni egyes cégeket. A törvény e szempontból rendkívül nagy mozgásteret ad a kormánynak, épp a korábbi teljes szabályozatlanság miatt. A jogi lehetőség adott szinte bármire – fogalmazott Halmai Gábor. A parlament ellenzéki padsoraiból érződő félelmeket, amelyek abból fakadnak, hogy akármelyik magáncéget állami felügyelet alá vonhatnák, erősen túlzónak véli. De annyi valószínű, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek komolyabb ipari károkat okozhatnak, ha nem tartanak be minden szigorú biztonsági előírást, oda kell figyelniük, hogy ne adjanak támadási felületet.
Abban szinte teljes az egyetértés, hogy a Mal Zrt. ügyét sürgősen kezelni kell. Halmai szerint a megoldási módon lehet vitázni, de fontos, hogy a felelősök ne menekíthessék ki a vagyonukat az országból. Ugyanezzel érvelt az MSZP és a Jobbik is, amikor megszavazták a lex Malt. veszélyeshulladék-tárolók Kattintson a képre galériánk megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='495449']
