A szakértő úgy látja, ha a gyógyászati segédeszközt használókat vissza lehet vezetni a munkaerőpiacra, azzal mintegy 120 milliárd forintnyi megtakarítás érhető el a rokkantnyugdíj kifizetésekben, miközben az állam évente csak 40 milliárdot fizet ilyen eszközökre. Ennek eléréséhez 60 milliárd forintra van szükség a kasszában.
Kutatások szerint az egészséges állampolgárok háromszor akkora jövedelem megszerzésére képesek, mint beteg társaik, az oktatási szintjüktől függetlenül. A szakértő szerint a hazai rendszer azért hibás, mert a lehető legolcsóbb eszközök beszerzésére buzdít, holott kutatások bizonyítják, hogy megfelelő ár-érték arányt kell fenntartani a hatásos terápia érdekében.
Csató András, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke a kórházi beszállítók oldaláról elmondta: nem áll a rendelkezésükre elegendő információ. Évente mintegy 30 milliárdot tesz ki az orvostechnikai eszközök beszerzése, a lejárt beszállítói tartozások összege 12 milliárd forint, miközben a konszignációs raktárakban ismeretlen mennyiségű eszköz tűnik el, több milliárd forint értékben. Tíz éve még 15-30 nap volt a fizetési határidő, ez mára 60-90 napra szökött fel. A helyzeten javíthat az EU által a közelmúltban elfogadott, s hazánkban is bevezetendő, kötelezően 30 napos fizetési határidőt előíró jogszabály.
A kórházak az utolsó statisztika szerint 37 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóknak, a követelésállomány mértéke csaknem eléri a beszállítók éves forgalmát. A kormány döntött a konszolidációról, erről kormányrendelet készül majd. Változtatni kell a kiírások gyakorlatán, nem érdemes öt évre előre kiírni olyan pályázatokat, amelyek két év múlva elavulnak, mert modernebb eszközök jelennek meg. Magyarországon csak az idei évben született meg az a rendelet, amely biztosítja az új orvostechnikai eszközök hazai piaci megjelenésének hátterét.
