BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parlagon a kapacitások

KPMG: áramigényünk ötödét fedezhetnénk vízenergiából

Megújuló. Jelentős lehetőségeket kínál térségünk vízenergiakincsének a mostaninál nagyobb arányú energetikai célú hasznosítása a KPMG legújabb tanulmánya szerint. Más szóval: a lehetőségeknek csak a töredékét használjuk ki, Magyarország pedig a régió sereghajtói közé tartozik.

Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy szén-dioxid-kibocsátása és az energiafogyasztása 20 százalékos csökkentésén túl 20 százalékra növeli 2020-ra a teljes villamosenergia-fogyasztáson belül a megújuló erőforrásokból származó energia arányát. Ebben Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális és kelet-közép-európai vezetője szerint nagy szerep juthat a vízenergiára. Most ugyanis a régió 17 országában az évtizedek óta folyamatban lévő fejlesztések ellenére is a teljes műszaki vízenergia-potenciálnak csak az egyharmadát használják ki. „Még a vízenergia-hasznosításban élen járó Albániában és Montenegróban sincsenek a lehetőségek kellően kihasználva, holott ezen országok saját áramigényük közel 80 százalékát vízenergia felhasználásából fedezik. A rangsorban sereghajtó országok, például Észtország, Magyarország és Koszovó is bővelkednek vízi erőforrásokban” – mutatott rá.

Térségünk mintegy 29 ezer megawatt vízenergia-termelő kapacitással rendelkezik, ez csaknem a teljes beépített potenciál egynegyede. Ebből 2007-ben 62,5 terawattóra áramot állítottak elő, ez a teljes áramigény 18 százalékát képviselte. Ugyanakkor évente ennek a háromszorosára, akár 176 terawattóra villamos energia termelésére is mód lenne hatékony műszaki és üzleti tervezéssel, valamint kedvező szabályozási feltételek mellett, új és korszerű vízenergia-létesítmények építése esetén.

A tanulmány a térségbe nem tartozó Ausztriával példázza, hogy a hatékony közigazgatás és a kiváló természeti adottságok kombinációjával olyan villamosenergia-rendszer alakítható ki, amelyben a megtermelt áram 60 százalékát vízerőművek állítják elő. Példaértékű nyugati szomszédunk mintegy 2400 kis vízerőműből álló termelői portfóliója is. Ezzel szemben a magyarországi beépített vízerőművi kapacitás csupán 46 megawatt, ez pedig évente alig több mint 200 gigawattóra áramot ad. Ez kevesebb mint egy százaléka az ország teljes villamosenergia-termelésének. Ugyanakkor a hazai műszaki vízenergia-potenciál évi 8 ezer gigawattóra, ennyiből viszont már az ország áramigényének az ötödét lehetne kielégíteni. VG



Érzékeny pont

„A Duna értékes, de kiaknázatlan zöld energiaforrása az országnak, hasznosítása az ismert történelmi, politikai vonatkozások miatt érzékeny pont” – mutatott rá Kiss Péter. Szerinte ugyanakkor a magyar energiapolitikának kell, hogy jövőképe legyen a hazai és régiós vízenergia-hasznosításáról ergiatermelési és szabályozói szempontból, például szivattyús-tározós erőmű létesítése tekintetében.


-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.