Elfogadnánk a KAP-korlátot

Egyetértene Magyarország azzal, hogy felső korlátot határozzon meg az Európai Unió a közvetlen agrártámogatásokra a 2014-től kezdődő új költségvetési ciklusban, ha az emiatti megtakarításokat nemzeti hatáskörben lehetne felhasználni – jelentette ki Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a parlament mezőgazdasági bizottságának tegnapi albizottsági ülésén. Az Európai Bizottság november 18-án adta ki hivatalos közleményét a közös agrárpolitika (KAP) átalakításáról. Mint az államtitkár elmondta: a kormány tegnap tárgyalt arról a VM-előterjesztésről, amely úgynevezett keretmandátumot ad majd a magyar agrárálláspont képviseletéhez a közleményről folyó uniós vitában. A kabinet azt szeretné, ha a jövő év első felében esedékes, soros magyar EU-elnökség ideje alatt rögzíteni lehetne a tagországi véleményeket, amelyek a részletes változtatási tervek kidolgozásának alapjául szolgálnak majd. Magyarország a közvetlen kifizetéseket tartalmazó 1. KAP-pillérben mintegy 1,2 milliárd, a vidékfejlesztési forrásokat közvetítő 2. pillérben 600 millió eurós uniós forráshoz juthat 2013-ban, és szakértők szerint legalább e támogatottsági szintet kellene megőrizni az új költségvetési ciklus időszakában is. Ángyán József szerint ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy a „gumiközleménynek” tartott mostani bizottsági álláspontból milyen konkrétumok következnek majd. Az 1. pillér alaptámogatásainak maximálása a 180 ezer regisztrált agrártermelőt attól függően érintheti, hogy az unió hol húzza meg az egy gazdaságra jutó támogatási határt, illetve egy hektárra mekkora plafont állapít meg. Az előzetes hazai elemzések szerint az éves támogatási maximum termelőnként 100–300 ezer euró, hektáronként pedig 150–260 euró lehet, így a 385–2000 hektárnál nagyobb gazdaságok esnének el eddigi pénzeik egy részétől. A változtatások – a különböző verzióktól függően – 230–1530 termelőnél csökkentenék a támogatásokat, akik eddigi EU-forrásaik 15–37 százalékát veszítenék el. A nagygazdaságoknál azonban – szögezte le az államtitkár – kell lennie annyi hatékonysági tartaléknak, hogy a ma valószínűbbnek tartott, 15 százalékos támogatáscsökkenést elbírják, egyébként ugyanis piaci működtetésük is megkérdőjelezhető lenne. A kormány ugyanakkor agrárpolitikáját a kis- és közepes családi gazdaságokra építi, amelyek megerősítéséhez társadalmi érdek fűződik – jelentette ki. Ángyán József szerint e téren előrelépést hozhat, hogy a bizottsági közlemény a KAP 1. pillérében új elemként szerepeltetné a kisgazdaságok speciális támogatását 2014-től. A VM részben ide csoportosítaná át azokat a pénzeket, amelyeket az alaptámogatások maximálásával meg lehetne takarítani.

A tárca emellett fontosnak tartaná azt is, hogy az „érzékeny” ágazatoknak (például a sertés- vagy a tejszektornak) termeléshez kötött nemzeti forrásokat adhasson. Az 1. pillér – további változtatásként – támogatásokat közvetítene a környezetkímélő és a területi hátrányokat kiegyenlítő gazdálkodáshoz is, de egyelőre nem tisztázott, hogy e kifizetések hogyan viszonyulnának a mai 2. (vidékfejlesztési) pillérben is preferált agrár-környezetgazdálkodási és Natura 2000 programokhoz, illetve a kedvezőtlen adottságú térségeket segítő jelenlegi intézkedéshez.

Ugyanakkor egyes tagországok a 2. pillérrel kapcsolatban már most felvetik, hogy az EU-tagok közötti pénzfelosztást felül kellene vizsgálni. Egy esetleges átcsoportosítás azonban – hangzott el az albizottsági ülésen – nem lenne érdekünk, mert veszélyeztethetné a ma meglévő, számunkra kedvező felhasználási arányt.

Ugyanakkor egyes tagországok a 2. pillérrel kapcsolatban már most felvetik, hogy az EU-tagok közötti pénzfelosztást felül kellene vizsgálni. Egy esetleges átcsoportosítás azonban – hangzott el az albizottsági ülésen – nem lenne érdekünk, mert veszélyeztethetné a ma meglévő, számunkra kedvező felhasználási arányt.-->