Felkészültek a télre az energiacégek

Többletberuházásokkal készültek fel az ország nagy energiacégei a télre. A megugró áram- és gázigény, valamint a módosuló üzemanyag-kereslet mellett számolniuk kellett a fagy, az árvizek és a szél miatt fellépő termelési és energiaszállítási zavarokkal, még újabb gázimportzavar sem kizárt.

Utóbbi esetén először a nagynyomású gázszállító rendszer irányítója, az FGSZ Földgázszállító Zrt. kerülne reflektorfénybe. A cégtől kapott tájékoztatás szerint a szakma és a szabályozó hatóság bevonásával készült eljárásrend alapján kell eljárni, éppen úgy, mint a 2009 januárjában kialakult helyzetben. A hatályos jogszabály lehetővé teszi a megszakítható kapacitások elvételét, s a korlátozási besorolás szerinti fogyasztáskorlátozást tesz lehetővé. A társaság a fűtési szezon kezdetéig (2010. október 15-ig) minden munkát elvégzett az általa üzemeltetett gázipari létesítményeken, amelyek a szállítórendszer kapacitásának e téli, maximális rendelkezésre állása érdekében kellettek. 433 tervezett karbantartásra került sor, ezek közül 371 járt fogyasztói leállással.

Importzavar esetén hozzá kell nyúlni a biztonsági gázkészletekhez is. 1,2 milliárd köbméteres tartalékunkat az MMBF Zrt. őrzi, amely további 700 millió köbméter kereskedelmi készletet is tárol. Ezeket – az anyacég Moltól kapott tájékoztatás szerint – 2009 decemberére, illetve ez év szeptemberére betárolta. Azóta végzett a karbantartásokkal, októbertől pedig tart a kereskedelmi készletek kitárolása.

Az elmúlt évi gázkrízis hatásainak enyhítésében az E.On Földgáz Storage kereskedelmi készleteinek jutott a fő szerep. A társaság már másfél hónapja jelezte, hogy létesítményei felkészültek az év leghidegebb időszakára, még soha nem tároltak annyi gázt, mint most: 3,2 milliárd köbmétert. Ebből a cég Magyarország mellett annak szomszédai téli ellátásbiztonságát is képes biztosítani.

Annál kevésbé dőlhet hátra az E.On, amikor az áramellátásról esik szó. Vezetékrendszerét már ezen a télen is próbára tette a hó, az ónos eső, és szolgáltatási zavarok is keletkeztek. A helyreállítást a Tiszántúlon lassította a felázott talaj, amelyen a munkagépek nehezen haladnak, annál könnyebben dőltek ki a fák és az oszlopok. A helyreállítást hátráltatja és az üzemzavarok számát növeli a rongálás és a lopás, de az is, hogy

hiába kötelezi a törvény az ingatlantulajdonosokat hálózat biztonsági övezetében lévő fák gallyazására, ezt legtöbbször elmulasztják. Az E.On az általa üzemeltetett 80 ezer kilométernyi elektromos hálózat fejlesztésére és felújítására évente mintegy 45 milliárd forintot költ, további 35 milliárdjába kerül az üzemeltetés.

E télen a hazai napi áramigény 6-8 százalékkal nőtt a villamosenergia-rendszer irányítójától, a Mavir Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint. Az eddigi legnagyobb terhelés december 1-jén 6560 megawatt volt, ez éves csúcsot is jelent, de a napi felhasználás maximuma megfelel a korábbiaknak.

Az igények jelentősen megugranak az adventi időszakban a boltok hosszabb nyitva tartása, az utcai elárusítóhelyek és vásárok üzemelése, illetve a díszkivilágítások miatt. A mostani növekmény mintegy feléért ez utóbbi hatások a felelősek. Tovább növelheti az áramfelhasználást, hogy egyre több, a hűtés mellett fűtésre is alkalmas klímaberendezést telepítenek az országban, már a háztartásokban is. Amint 15-20 fok alá megy a hőmérséklet, egyértelműen nő az ország áramigénye, de az éles határt a fűtési idény kezdete jelenti. Arról viszont nincsenek a Mavirnak adatai, hogyan változott a fogyasztás az ipari és a lakossági fogyasztók között. A cégnél mindazonáltal emlékeztettek, hogy a gazdasági válság idején (2008 őszétől) egyértelműen csökkent az ipari felhasználás részaránya. „Az idén a múlt évhez képest kb. 2,4-2,5 százalékos növekedést tapasztalunk a tavalyi 5,5 százalékos csökkenés után, ez valószínűleg ismét az ipari fogyasztás részarányát emeli” – válaszoltak. Kifejezetten az év végén jellemző a gazdasági aktivitás növekedése, december 20. után viszont tartós, mintegy 15 százalékos visszaesés következik.

A napi igényváltozásoknak néhány százmillióstól egy-két milliárdos költséghatásai vannak.

Az üzemanyag-ellátás kapcsán a Moltól megtudtuk, hogy bár a társaság által is termelt szabványos téli gázolajok biztonsággal megfelelnek a régió időjárási követelményeinek, a cég extrém téli időjárás esetére is kínál a nagykereskedőknek olyan, speciális, téli extra dízelgázolajat, amely –26 °C-ig használható, s van lakossági prémium dízele is.

A Mol a hazai szénhidrogén-termelésben is végzett a téli felkészüléssel. Októberben fejezte be a karbantartásokat és a kútleállásokkal járó rétegnyomásméréseket. A nagy hidegben számolnia kell a gerincvezetéki hidrát kialakulásával – emiatt csökkenhet a szállított gáz mennyisége –, egy többlépcsős beruházással olyan termelő- és gázforgalmazó rendszert alakított ki, amelynél nem kell termeléskieséssel számolnia. Beszerezte a szükséges metanolmennyiséget is a téli folyamatos termeléshez.

Még szénhidrogén-termelése növelésére is készül a Mol. Új kompresszorüzemet telepített a dél-békési, kardoskúti üzemében. Gázmezőit folyamatosan fejleszti, és újakat is termelésbe állított, például a Földes-ÉK és magyardombegyházit. „Mezőink gyűjtési nyomásának csökkentésével jelentősen növelhető a termelés, ezért az Üllés és Tázlár mezőn már csökkentettük a nyomást, illetve ismét termelésbe állítottunk olyan gázmezőket, melyek az eddigi magas gyűjtési nyomás miatt nem tudtak termelni (Kiskunhalas szabadgáz, Ruzsa-É mező). Tart a Kunágota mező termelésbe állítása, s az üzembe helyezésre is még ezen a télen sor kerülhet” – válaszoltak a társaságnál.

A Mol a regionális gázellátó rendszereinél jelentkező esetleges többletgázigényt teljes mértékben ki tudja elégíteni a nyári időszakban álló kútjai segítségével. VG