Történelmi csúcson a devizatartalék: talán soha nem állt még ilyen betonbiztos lábakon a forint
„Bármilyen mutatószámot nézünk, bőségesen elég a tartalékszint, ami a potenciálisan felmerülő kockázatok kezelésére szolgálhat” – ezt mondta Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgató a jegybank vasárnap esti podcastjében. A múlt héten közölte az MNB, hogy történelmi magasságba, 56,8 milliárd euróra nőtt jegybank devizatartaléka, miután egyetlen hónap alatt 6,6 milliárd euróval nőtt az állomány.
Történelmi csúcson a magyar gazdaság egyik fontos mutatója: talán soha nem állt még ennyire betonbiztos lábakon a forint
A hír jelentőségét mutatja, hogy szombaton Orbán Viktor miniszterelnök a háborúellenes DPK-gyűlések szombathelyi állomásán megemlítette a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának egyik sarokkövét. A kormányfő szerint nem véletlen, hogy ekkora a magyar devizatartalék, amit azzal indokolt, hogy Magyarországnak a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülnie.
Az elmúlt időszakban bőven akadt feszültség a világban, elég az orosz–ukrán háborúra vagy a kisebb, regionális konfliktusokra gondolni, mint az iráni, venezuelai események, amelyek sérülékennyé teszik a feltörekvő országok, köztük Magyarország devizáját is.
Fontos látni, hogy a devizatartalék jelentősége leginkább válsághelyzetben mérhető fel, amikor a beszűkülő likviditás nyomán nehéz külső forráshoz jutni. Ugyanakkor nyugodt piaci körülmények között is elvárják a befektetők, hogy a jegybankok megfelelő devizatartalékkal rendelkezzenek.
Végeredményben egy ország sérülékenységét mérsékli a magas tartalékszint, és nem zárható ki, hogy a forint hétfőn látott erősödésében is közrejátszik. Cikkünk írásakor az euróval szemben 377 alá is benézett az árfolyam, egy dollárét pedig 317 forintot is adtak a bankközi devizapiacon.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MNB részéről tudatos jegybanki stratégia részének nevezte a tartalékszint növelését, ami nem árt a mostani geopolitikai kockázatokkal terhelt időszakban. Ez azonban nem mindig volt így, emlékeztetett rá, hogy korábban a külső és belső eladósodottság csökkentésével együtt építette le a jegybank a tartalékokat a magas költségei miatt. Sokáig ezzel nem is volt gond, csakhogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a volatilitás és a stabil árfolyam mellett felértékelődött a devizatartalék szerepe. Az elemző szerint az, hogy magas a devizatartalék, támogatja a forint stabilitását is, mivel a befektetőkkel is elhiteti, hogy kisebb a kockázat, és nem kell nagyobb elpattanásra számítani a devizapiacon.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy régiós viszonylatban még mindig alacsonyabb a magyar devizatartalék szintje, főleg Csehországhoz képest. 2026 elején ott ez 180 milliárd eurót tett ki, igaz, a cseheknél hagyományosan jelentős devizatartalékot kezel a jegybank, hogy erősen tartsa a korona árfolyamát. Például a 2022 után tízmilliárd eurót költött el a prágai központú nemzeti bank, hogy a korona ne szálljon el.
A rövid távú külső adósságot kell fedeznie
Kuti Zsolt az MNB vasárnapi podcastjében részletesen beszélt a hazai devizatartalék szerepéről, aminél mindig az a kulcskérdés, hogy elegendő-e a szintje, ami persze időről időre változhat. A megfelelőség megítélésére több mutató is szolgál, amelyek azt vizsgálják, hogy a devizatartalék képes-e fedezetet nyújtani a felmerülő kockázatokra. Ezek közül az egyik legismertebb az úgynevezett importszabály, amely azt mutatja meg, hogy a devizatartalék elegendő-e egy ország háromhavi importjának finanszírozására.
Mindez onnan lehet ismerős sokaknak, hogy 2022-es energiaválság idején a jelentősen megugró energiaárak miatt volt több olyan időszak, amikor a devizatartalék a háromhavi szabályának Magyarország nem felelt meg.
Részben ez is okozta akkor a forint drasztikus leértékelődését, ami miatt a jegybanknak is be kellett avatkoznia a devizatartalékon keresztül.
Kuti szerint azonban a mutató messze nem tökéletes. Példaként a délkelet-ázsiai országokat hozta fel, amelyek hiába rendelkeztek a mutató alapján elég tartalékkal, hamar kiderült, hogy van egy másik probléma. Az érintett országok ugyanis rövid futamidejű külső adósságban adósodtak el, erre pedig akkor nem figyeltek eléggé. Emiatt alkalmasabb a tartalékszint mérésére Guidotti-szabály, amely a rövid külső adósságot viszonyítja a tartalékszinthez.
A mutató szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. Olyan válsághelyzetben releváns, amikor a külső finanszírozás leáll, és csak a devizatartalék felhasználásával biztosítható a lejáró külső adósság visszafizetése.
Bármelyik mutatószámot nézzük is, bőségesen elég az a tartalékszint, ami a potenciálisan felmerülő kockázatok kezelésére szolgálhat – mondta a magyar devizatartalékról. Összességében úgy látja, hogy tartalékoknál a legfontosabb szempont, hogy a befektetők elhiszik-e, hogy minden körülmény között elégséges tartalékkal rendelkezik a jegybank ahhoz, hogy kezelje az adott válságot.
Mi tesszük hozzá, hogy a 2008–2009-es gazdasági válság Magyarországot azért is érintette súlyosan, mert túl alacsony volt a tartalékszint. Simor András jegybankelnök hiába bizonygatta hetekkel a válság előtt, hogy elegendő a tartalékállomány, sőt az is állította, hogy az MNB-nek nem kell beavatkoznia, végül olyannyira kiszáradtak a kötvénypiacok, hogy az IMF mentette meg Magyarországot a fizetőképtelenségtől és a csődtől.
A januári kötvénykibocsátás dobta meg a devizatartalékot
Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője szerint a devizatartalék növekedésében kisebb részben az arany árfolyamának emelkedése, nagyobb részben pedig a devizakötvény-kibocsátás játszotta a szerepet:
- a decemberi 13 milliárd euróról 14,9 milliárdra emelkedett az aranytartalék értéke az arany árfolyam-emelkedése miatt
- januárban volt egy jelentős 3 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátás, ami miatt a külfölddel szembeni követelések ugrottak nagyot.
Az elemző szerint szerint sose baj, ha magas a devizatartalék, a piaci helyzet függvényében tud változni, hogy mikor mekkora szint az elegendő. Ráadásul a geopolitikai kockázatok mellett a választások is turbulens helyzetet eredményezhetnek a pénzpiacokon, az ilyen esetekben pedig sérülékeny a forint.
Nem gondolom, hogy el kellene égetni, tartani kell ezt a szintet az ínségesebb időkre
– hangsúlyozta Nagy János. Bár a forint erősödése a kamatprémium eredménye, a magas devizatartalék is egy érv mellette. Az Erste szakértője kitért a várható inflációs adatra és a kamatpolitikára is. Szerinte a héten érkező januári inflációs szám várhatóan közelebb lesz a 2 százalékhoz, mint a 2,5-hez, ez pedig szerinte ez egy olyan ziccer, amelyet nem biztos, hogy a jegybank ki fog hagyni. Tehát februárban szűk másfél év után ismét kamatot vághat az MNB.
Varga az aranytartalékot tovább növelné
A devizatartalék növekedésében fontos tényező az arany értékének növelése. A jegybank korábbi vezetése 2018-ban döntött úgy, hogy bevásárol a nemesfémből. Bár renteg kritika érte akkor a döntést, azóta az élet igazolta a döntés helyességét:
az MNB aranytartaléka ma 110 tonna, amelynek a piaci értéke 50 ezermilliárd forint.
Azonban nem zárható ki, hogy később tovább emelkedik. Varga Mihály jegybankelnök idén januárban azt mondta, ugyan nincs döntés róla, de ő nem vetné el a gondolatot. Érdemes felidézni, a rendszerváltás idején, 1992-ben, a Bod Péter Ákos vezette nemzeti bank eladta az ország 60 tonnás aranykészletét.
