BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kibontakozhat a hőpiac

Még ezen a héten elfogadhatja a kormány a megújuló cselekvési tervet

Radikálisan megnő megújulóenergia-termelésünkön belül a fűtési és a hűtési célú energia előállítása a megújulóenergia-hasznosítási nemzeti cselekvési terv (NCST) szerint. Kevésbé látványos növekedés várható a bioüzemanyagok előállításában és a megújulóalapú áramtermelésben. Az új irányokból – illetve az azok felé terelő, differen-

ciált támogatásokból – az következik, hogy a biomasszát és a föld hőjét hasznosító vállalkozások előtt erőteljesebb fejlődés áll, míg a bioetanol-gyártók, illetve a szél, a nap és a víz energiáját hasznosítók előtt szerényebb. Szakmai körökből lapunknak azt mondták, hogy az NCST ténylegesen nem preferálja egyik energiatermelési módot sem, és reálisan veszi figyelembe az ország adottságait. Ugyanakkor kicsit „fejnehéz” a biomassza és a geotermia előtérbe helyezése miatt. Zöldenergia-termelésünkön belül már ma is 80 százalékot képviselnek a biomassza-erőművek.

Kockázatokat rejt az ütemezés is: a program az első öt évben alig számol a megújulóalapú energiatermelés növekedésével, a második öt esztendőben annál inkább. Igaz, emögött állhat az is, hogy az első néhány év az új beruházások tervezéséé, kivitelezéséé lenne.

Az NCST megvalósításával 2020-ra 14,65 százalékra nőhet energiatermelésünkön belül a megújuló energiahordozók szerepének aránya. Az EU 20 százalékot vár el tagországaitól, előző kormányunk ebből 13 százalékot vállalt.

A 14,65 százalék elérése érdekében a következő közel tíz évben – részben addigra a termelésből kieső erőművek pótlására – mintegy 1500 megawatt új erőművi kapacitást kell létrehozni. Piaci körök szerint ez legalább 2,5-3 milliárd euróba kerülne. Az összeg egy része állami támogatásból származna, másik hányada pedig bankhitelből. Ám ahhoz, hogy ekkora tőke rendelkezésre álljon, illetve beáramoljon az iparágba, javítani kell Magyarország tőkevonzó képességén. „A terv működéséhez megbízható, tiszta szabályozási környezetre van szükség. Ezt azt jelenti például, hogy a meghozandó törvények és rendeletek átláthatóan és tartósan – tehát nem újra meg újra átírva – szolgálják a megfogalmazott célt” – nyilatkozott lapunknak ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója. Az üzletember szerint cége számára jó hír, hogy az NCST olyan területek fejlesztésére ösztönzi a hazai társaságokat, amelyekben az Alteo eddig is jelen volt, ilyen például a hőszolgáltatás. Megadja a terv azokat a feltételeket is, amelyeken keresztül a társaságok új szegmensekben jelenhetnek meg, az Alteo számára a nap- és a szélenergia hasznosítása tartozik ide. „A megadott keretek segítenek a cég stratégiájának megfogalmazásában vagy átalakításában is” – mondta a vezérigazgató.

Kevésbé derűlátók a bioetanol-gyártók. Kaszab István, a Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke kifogásolta az NCST pénteki szakmai egyeztetésén, hogy a tervezet a bioetanol rovására kedvez a biodízelnek, holott Magyarország ki tudná elégíteni a bioetanol-importra szoruló húsz uniós tagállam igényét is – tudósít az MTI-Eco a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendezvényéről. A Mol képviselője szerint viszont a GDP-növekedés beindulásával bővülhet a szállítmányozás, s ez megemelheti a dízelfelhasználás arányát a benzinéhez képest. Az arány már ma is kettő az egyhez. Bencsik János energiaügyi államtitkár az Index szerint úgy reagált: „...Nem érdekünk, hogy exportra termeljünk bioüzemanyagot. Az intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését szolgálják.”

Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület képviselője 160 milliárd forintra teszi annak a hétszáz termálkútnak a beruházási költségét, amelyet a célszámok teljesítéséhez a következő tíz évben le kell fúrni. Ennyi pénzt a szakma nem tud előteremteni állami támogatás nélkül. Ha viszont kedvező a megtérülési mutató, akkor a beruházási igény fajlagosan 125 milliárd forintra csökkenhet.

A szaktárcától kapott közlemény szerint Bencsik János elmondta még, hogy az NCST által felvázolt sorvezetőt követve javulhat a magyar gazdaság versenyképessége, bővülhet a foglalkoztatottság, csökkenhet energiaimport-függésünk és energiaszegénységünk. A tervet a kormány ezen a héten elfogadhatja. BHL

Új munkahelyek

Olajos Péter, az NFM zöld- és klímaállamtitkára szerint a megújuló energiaforrásokhoz köthető fenti fejlesztések révén több tízezer munkahely jöhet létre. Hozzátesszük, a kivitelezéseknél sokkal több dolgozó kell, mint később, az üzemeltetésnél.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.