Lassul a lapostévé-boom

A globális tévé-piacon megjelentek a lassulás első jelei, éves összevetésben az idei harmadik negyedévben mindössze 9 százalékkal bővült a piac, szemben az előző negyedben kimutatott 26 százalékkal – hívja fel a figyelmet a DisplaySearch aktuális időszakos elemzése. Az amerikai cég szakértői megállapítják, hogy a gyengébb „üzletmenet” elsősorban a fejlett piacok, Nyugat-

Európa és Észak-Amerika számlájára írható. A feltörekvő országok pedig lekörözik a fejlett térségeket az LCD-tévék darabszámát illetően.

A harmadik negyedévben kiszállított közel 60 millió készülék összességében több volt a vártnál, de a negyedév végén már látszott, hogy a focivébé ellenére is gyengébb amerikai és nyugat-európai eladások nyomán szép lassan elindult a készletek halmozódása. Ilyen tendencia jellemezte még azt a Kínát is, amely az elmúlt években vezette a lapostévé-piaci keresletet, igaz, azóta az októberi többnapos nemzeti ünnep miatt a helyzet némileg normalizálódott, már nincs nagy készletnyomás az ottani piacon.

Ami az egyes televíziós technológiákat illeti, csak a hagyományos képcsöves rendszerű készülékek piaca zsugorodik tovább, az összes többi folyamatos növekedési fázisban van. A plazmatévék szállítása 35 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ebből a kategóriából több mint 4,8 millió került piacra. A másik lapostévé-technológia, az LCD is – amelyből a negyedév folyamán 45,7 milliót szállítottak a gyártók – összességében 22 százalékos többletet mutatott fel. Pozitív éves növekedést jelez a digitális projektoros készülékek piaca is, ezeket a tévéfajtákat Észak-Amerikában forgalmazzák.

Mindezek ellenére a 2008-as válságév negyedik negyede óta ez volt a leggyengébb teljesítményű a világ tévékészülék-piacán. Az elemzőcég szakértői szerint a szilárd első féléves LCD-tévé panelárak, illetve az újabb, LED-es háttér-világítású LCD-tévék felülárazása a vásárlók egy részét a plazmatechnológia felé hajtja. Ezzel magyarázható, hogy szemben a múlt évvel, amikor a plazmák piaca ha mégoly csekély mértékben is, mintegy másfél százalékkal, de visszaesett, az idén már az LCD-ket meghaladó ütemben bővül a növekvő árelőny miatt. Erre szolgál szemléletes példával az észak-amerikai piac, ahol az idei első három negyedben éves összevetésben a plazmakészülékek értékesítése 39, míg ugyanezen időszak alatt a 40 colos és annál nagyobb LCD-tévéké alig 16 százalékkal nőtt.

Ami az egyes márkákat illeti, a bevétel alapján egyértelműen a Samsung vezeti a piacot: az LCD-technológiában világelső, a plazmában a második helyen áll. A dél-koreai cég minden egyes földrajzi térségben ott van a topon, Kínát kivéve, ahol a helyi márkák dominálnak. A bevétel alapján számított globális piaci részesedését tekintve összességében azonban 3 százalékpontot rontott a Samsung a harmadik negyedévben, mivel az őt követő márkák erősíteni tudták hozzá képest a pozíciójukat.

A másik nagy dél-koreai márka, az LG áll a második helyen az összpiacot nézve, 14,0 százalékos részesedése egy százalékponttal kisebb az idei második negyedévinél. Az LG a harmadik legnagyobb gyártó az LCD- és a plazmaszegmensben, miközben piacvezető a hagyományos képcsöves technológiában, utóbbiban a bevétele közel kétszer akkora, mint bármely más márkáé. A dobogó harmadik fokán és onnantól lefelé már japán cégek állnak, élen a Sonyval. Jelentősebb bevételnövekedést a világpiaci szinten ötödiknek számító Sharp tudott felmutatni, amely otthoni piacán az első számú márkának számít a tévébizniszben. Az ugyancsak japán Panasonic a világ vezető plazmatévégyártója, amúgy a negyedik legnagyobb szereplő a globális televíziókészülék-piacon. VG