Szemben minden trenddel

Magyarországon évek óta szinte példa nélkül álló beruházást adtak át szombaton a Dél-Dunántúlon. A Tolna megyei Nagymányokon újra megnyitották azt a szénbányát, amelyik még 1965-ben zárt be, és amelyikből a tervek szerint mintegy 2,3 millió tonna szenet lehet még a felszínre hozni. A termelés a tervek szerint márciusban indul.

Az újra megnyitott bánya üzleti kockázata töredéke annak, mint ha egy mélybányában dolgoznának – válaszolta Verbőci József, az üzemeltetést végző Calamites Kft. ügyvezető igazgatója arra a kérdésre, miért éri meg ma Magyarországon megnyitni egy bányát. A szén itt ugyanis szinte közvetlenül a talaj alatt van. Ez azt jelenti, hogy az első néhány ezer tonnát jó körülmények közt lehet a felszínre hozni; ez azért fontos, mert minden jelentkező vevő mintát kér a szénből. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint a termelés beindulása után négy hónap alatt lesz lehetséges az első 17 500 tonnát alvállalkozókkal kitermeltetni, majd értékesíteni.

Az igazán nagy lehetőséget azonban nem a nagymányoki bánya tartogatja. Alig néhány kilométerrel arrébb, Máza és Váralja külterülete alatt olyan szénvagyon van, amelynek a menynyisége a most megnyitott bányában lévőnél közel kétszázszor nagyobb. Hivatalosan 438 millió tonnát rögzítettek, ebből azonban technikai okok miatt csupán körülbelül 260-280 milliót lehet kitermelni. Ez a szám is rendkívül nagy: ha valóra válnának a beruházók tervei, mintegy 120 évre biztosított lenne a bánya működése. A hatóságoknak elvi kifogásuk a megnyitás ellen nincs, de mivel mélyművelésre lesz szükség, az engedélyeztetési eljárás igen hosszú, valószínűleg csak az évtized második felében indulhat meg a termelés. Addig is el kell dönteni, mi legyen a végtermék és pontosan hogy hasznosítsák a szenet, a nagymányoki beruházás pedig ehhez is segítséget nyújt.

A szén egy részének lakossági és energetikai értékesítésén kívül kutatási mintabázissá szeretnék tenni a nagymányoki bányát. Mint Verbőci József elmondta, üzemi kísérleteket lehet majd folytatni a szén vegyészeti felhasználásával kapcsolatban. A hasonló legkomolyabb európai kezdeményezések Németországban, azon belül is elsősorban a barnaszén-nagyhatalom szász régióban voltak, és onnan többször is kérték már a kontinens más széntermelőit, kapcsolódjanak be a kutatásokba. Ezenkívül az sem elképzelhetetlen, hogy ha mélyebbre érnek, és a külfejtés után sekély mélységű, úgynevezett gyökérbánya lenne Nagymányokon, tanbányát nyitnának, ez jó felkészülés lenne a mázai és váraljai mélybányászati feladatokra.

Nem kérdéses, hogy a beruházás jelentősen javíthatja a munkaerő-piaci körülményeket az évtizedekkel korábban még javarészt a bányászatból élő területeken. Karl Béla, Nagymányok polgármestere a Tolnai Népújságnak rendkívül optimistán úgy nyilatkozott, hogy a szén-, valamint a 2011-ben megnyíló mészkőbánya, és az ezeket kiszolgáló háttéripar akár teljesen meg is szüntetheti a kisváros munkanélküliségét – ehhez mintegy száz új munkahelyre lesz szükség. Verbőci József ezt annyiban árnyalta, hogy a legtöbb munkát alvállalkozók fogják végezni saját dolgozóikkal, de 30-40 szabad álláslehetőség így is marad. Ezekre a helyekre már most mintegy háromszoros a túljelentkezés, úgy, hogy hivatalosan még meg sem hirdették a munkát.

Bár a kitermelt szén nem változtatná meg alapjaiban a magyar energetikát – a gázimport hőértékének mintegy ötödét képes adni –, a Dél-Dunántúli Régió számára kiemelten fontos lehet. Az évtizedekkel ezelőtti helyzethez képest pedig a fűtésen és a kutatásokon kívül még a meddőtartalom sem számít elveszettnek. A salakpernye saját anyaggal megerősítve kiváló útépítési alapanyag, ebből várhatóan olyan mennyiség áll elő, amennyi egy autópályához ugyan nem volna elég, de a környező új utakhoz igen. Hosszú távon az is a tervek közt szerepel, hogy nyugati mintára a máshogy nem felhasználható anyagból műdombot építenek, amelyre napelemeket szerelnének fel, így is növelve az energetikai hatékonyságot.

Verbőci József elmondta: a készülő törvényi szabályozáshoz szeretnének illeszkedni, azaz a most kötelező 22-24 helyett 40 százalékos hatásfokkal működne a bánya.

Szintén sokat jelentene, hogy a metánt nem a levegőbe eresztenék a régi technika szerint, hanem kevesebb szennyezéssel energetikailag hasznosítanák.

Verbőci József elmondta: a készülő törvényi szabályozáshoz szeretnének illeszkedni, azaz a most kötelező 22-24 helyett 40 százalékos hatásfokkal működne a bánya.

Szintén sokat jelentene, hogy a metánt nem a levegőbe eresztenék a régi technika szerint, hanem kevesebb szennyezéssel energetikailag hasznosítanák.

-->