Azonnali állami beavatkozást vár a Baromfi Terméktanács (BTT) a takarmányhiány megoldására. Ellenkező esetben az ágazat olyan helyzetbe kerülhet, amelynek következtében Magyarország baromfihúsból tartósan importra szorul. A Gabonaszövetség szerint takarmányhiány nincs, csak fizetésképtelen tenyésztők.
„Tarthatatlan, hogy január közepén még nincs az igazi felhasználóknál, az állattenyésztőknél vagy a takarmánykeverőknél a gabona” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bárány László. A BTT elnöke úgy látja: a termelőknél és a főként külföldi tulajdonú kereskedelmi cégeknél lévő készletek döntően exportra kerülnek, és félő, hogy semmi nem marad az országban. A búzahajó már elúszott – jelentette ki Bárány –, ha pedig a kukoricából egymillió tonnát kivisznek a következő hetekben, hónapokban, akkor májusban egyes régiókban előállhat az a helyzet, hogy nem lesz miből takarmányt keverni. A nyár folyamán a meglévő rendkívül kevés gabonát a malmok olyan árakon szívják majd fel, amelyekkel a tenyésztők nem tudnak versenyezni.
Ha sürgősen nem történik valami, akkor a hazai állattenyésztés alapjai rendülnek meg, és így Magyarország tartósan baromfihúsimportra szorul. Ez a baromfi sem lesz olcsóbb, hiszen máshol is drága a takarmány – figyelmeztet az elnök. A tenyésztők ezért arra kérték a Vidékfejlesztési Minisztériumot a tárcának írott levelükben, hogy készítse el az ország gabonamérlegét, ezzel pontosan tudhatóvá téve, mekkora készletek hiányoznak. A kapott adatok kiértékelése után az állam a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság révén felvásárolhatna gabonát, hogy ezzel az országban tartsa azt. Bárány hangsúlyozta: a jelenleg túlélésre játszó tenyésztők nem kívánják, hogy a drágán megvett gabonát olcsón kapják meg, később is a piaci árak döntenének, de állami beavatkozással biztosítható lenne, hogy a szükséges készletek rendelkezésre álljanak.
Ezzel szemben Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára állítja: önmagában elegendő a gabonafélék mennyisége az országban, bár elismeri, kevesebb van, mint korábban, és drágább is. Pótsa megérti, hogy az állattartók aggódnak, hiszen korábban fél évre elegendő készletet tudtak vásárolni, ma néhány havi, de helyenként csak egy-két hetes készlet felett rendelkeznek. A takarmány alapanyaga drága, és az állattartók gyakran fizetésképtelenek. Egy mindenki által elfogadható gabonamérleg elkészítését Pótsa is indokoltnak tartaná a tisztánlátás érdekében, ám szerinte a piaci folyamatokat ez sem változtatná meg. A takarmány országhatárokon belül tartásának egyetlen módja, hogy a termelők piaci áron megvásárolják azt, hiszen aki meg tudja fizetni, az veszi meg az árut – szögezte le a főtitkár, majd hozzátette: a gabonatermelőt sem lehet arra kényszeríteni, hogy hazafias alapon olcsóbban adja a terményt.
A jövő sem rózsásabb a búzatermés tekintetében
Mint korábban a Világgazdaság megírta: búzából kivételesen csekély mennyiség teremhet az idén, mert a belvíz miatt összesen csaknem egymillió hektárnyi föld esik ki a mezőgazdasági termelésre alkalmas 4,5 millió hektárból. Ennek nagy részéről búzát arattak volna nyáron, de jelentős a repce és más kalászos növények termőterületében okozott kár is.Ágazati szakértők szerint az idén a búza esetében az összes betakarításra alkalmas terület mindössze 850 ezer hektár körül alakulhat Magyarországon. Ez 3,2-3,4 millió tonnányi búzát jelent, amely a leggyengébb évek eredményét idézi. Így egy átlagos év mennyiségénél akár 25 százalékkal is kevesebb lehet a termés.
Mindez a már most tapasztalható búzahiányt, illetve magas árszínvonalat súlyosbíthatja tovább a jövőben. Ha viszont száraz, meleg tavasz áll előttünk, akkor a gazdák valószínűleg áttérnek a kukoricára. Szakértők szerint az idén akár 1,2-1,3 millió hektáron termeszthetnek majd kukoricát, így a szokásos 7,5 millió tonna helyett 9 milliót takaríthatnak be. Ez rekordmennyiség lenne a kukorica esetében.
Ágazati szakértők szerint az idén a búza esetében az összes betakarításra alkalmas terület mindössze 850 ezer hektár körül alakulhat Magyarországon. Ez 3,2-3,4 millió tonnányi búzát jelent, amely a leggyengébb évek eredményét idézi. Így egy átlagos év mennyiségénél akár 25 százalékkal is kevesebb lehet a termés.
Mindez a már most tapasztalható búzahiányt, illetve magas árszínvonalat súlyosbíthatja tovább a jövőben. Ha viszont száraz, meleg tavasz áll előttünk, akkor a gazdák valószínűleg áttérnek a kukoricára. Szakértők szerint az idén akár 1,2-1,3 millió hektáron termeszthetnek majd kukoricát, így a szokásos 7,5 millió tonna helyett 9 milliót takaríthatnak be. Ez rekordmennyiség lenne a kukorica esetében. -->
