Cégvilág

Már részmunkaidőben is hajlandók vagyunk dolgozni

Az elmúlt évek recessziója erősen rányomta a bélyegét a munkaerőpiac helyzetére. Az álláshelyek csökkenő száma, a 2009-es évben végigfutó elbocsátási hullám hatalmas versenyt generált az álláskeresők közt a megmaradt munkahelyekért vívott harcban. Az új körülmények új stratégiát kívánnak meg a munkakeresés során. A munkavállalók hajlamosak már a részmunkaidős foglalkoztatást is elfogadni, míg korábban szinte kizárólag teljes munkaidős állásokat kerestek – vallják a szakemberek.

A legtöbb tanácsadó azt javasolta az utóbbi időszakban, hogy álláskeresőként akkor van esélyünk a sikerre, ha nyitottak és rugalmasak vagyunk, ha keressük az alternatív lehetőségeket és a munka nélküli időszakokban is képezzük magunkat.

A nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ról 2009-re drasztikusan megnőtt, havi átlagos számuk az elmúlt tíz év 10-30 ezer fős ingadozásához képest több mint 100 ezer fővel emelkedett. Mindeközben a nyilvántartott új álláshelyek száma nagyot zuhant: a 2000-es évek elejére jellemző havi átlagosan 35-37 ezer új bejelentett álláshely 2008-ban átlagosan 32775, 2009-ben már csak 26388 volt, 2010-ben pedig ismét a 2008-ashoz közel azonos számot mutatott.

„A kialakult helyzetben a munkavállalók csak nagy találékonysággal és rugalmassággal tudnak elhelyezkedni” – állítja a HVG HR Center igazgatója, Toldi Gábor. „A jobline.hu álláskereső portálon a több mint 280 ezer regisztrált felhasználó által megadott adatok alapján úgy tűnik, a jelek bizakodóak és valóban érezhető változást hozott a válság az álláskeresők preferenciáiban, elvárásaiban és igényeiben.” – tette hozzá.

Az álláskereső portál elmúlt háromévi adataiból kiderül, hogy az álláskeresők több mint fele a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében szeretne elhelyezkedni és a Budapest iránti vonzalom 2010-ben még erősebben jelentkezett, mint a válság előtt. Ennek oka az a kimutatható bérkülönbség, mely az álláskeresőket a vonzóbb fizetések reményében az ország fővárosa felé irányítja. A külföldre vágyók aránya 2009-ben szintén csökkent, de 2010-ben már hasonló számban vállaltak volna munkát Magyarországon kívül is, mint előtte két évvel.

A szakemberek szerint a széles látókör és a lehetőségek felismerése a sikeres elhelyezkedés egyik kulcstényezője, ez pedig nagyban függ attól, hogy mennyire vagyunk hajlandóak nem 100 százalékban a szakmai tudásunknak, szakterületünknek való munkát elvállalni. A jobline.hu oldalán a felhasználók megadhatják, hogy melyik szakterületekről érkező állásajánlatok érdeklik őket.

Ezekből az adatokból kiderül, hogy a válság beköszöntével nagymértékben nőtt az érdeklődés az adminisztratív, asszisztensi és értékesítési, ügyfélszolgálati és egyéb lehetőségek iránt, vagyis az álláskeresők szükség esetén több terület felé is nyitnak. A munkavállalók ilyen szintű rugalmassága pozitív irány a munkaerő-piacon, különös tekintettel arra, hogy egyre több shared center jelenik meg hazánkban, ahol többségében végzettséget nem, de nyelvtudást igénylő adminisztratív és ügyfélszolgálati munkára keresnek alkalmazottakat.

A szélesedő érdeklődési kör mellett érdekes jelenség még, hogy kiemelkedően megugrott a válság után a mérnöki/műszaki és pénzügyi/számviteli területen állást keresők száma is, ennek oka a felsőoktatás kibocsátásában keresendő. A vállalatok visszajelzése alapján mérnöki/műszaki végzettséggel egyre több műszaki menedzser kerül ki az iskolapadokból, ami nem feltétlen egyezik meg a vállalatok igényével, így a hasonló végzettséggel rendelkezők kihívások elé néznek az álláskeresésben.

Pénzügyi/számvitel területen már árnyaltabb a kép a felsőoktatás kibocsátása itt is jelentősen emelkedett, sok intézmény indított ezen a területen új szakokat. Viszont ahogy korábban, most is vannak preferált és kevésbé preferált intézmények, ennek kárát a munkavállalók érezhetik álláskeresésük során. „Mindezek ellenére azok, akik piacképes mérnöki végzettséggel (gépész, villamos, tervező, szoftverfejlesztő mérnök) bírnak, jó eséllyel még az iskola befejezése előtt állásajánlathoz juthatnak, amennyiben legalább angolul beszélnek.” – állítja Toldi Gábor.

Számtalan Európai Uniós és hazai program próbálja támogatni az alternatív munkavégzési formákat (például távmunka, részmunkaidő), hiszen ezek a megoldások a munkavállalók számára is előnyösek. A munkaadók részéről főként a válság óta lettek kedveltek ezek a foglalkoztatási formák, hiszen így akár nagyobb költséget is megtakaríthattak vagy kikerülhettek egy-egy létszámleépítést a napi munkaidő csökkentésével.

Álláskeresői oldalról persze a teljes munkaidős foglalkoztatás a legkedveltebb, viszont a okozta bizonytalanságra való tekintettel a jobline.hu adatai alapján az álláskeresők a korábbiaknál nyitottabban állnak a kérdéshez. 2009-ben láthatóan megugrott az érdeklődés a részmunkaidős, a táv vagy projektmunkában végezhető állások iránt is, amiből látszik, a munkavállalók felismerték a rugalmasság és a nyitottság fontosságát.

szakma munkakeresés foglalkoztatottság felmérés ügyfélszolgálat állás jobline.hu HR munkaadó részmunkaidő
Kapcsolódó cikkek