BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem akadály többé a gyógyításban a megyehatár

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Megyehatároktól függetlenül, a bejáratott betegutak szerint integrálják az egészségügyi intézményeket: az 1-1,5 millió lakosonként kialakuló nagytérségi ellátórendszer központjai az egyetemi klinikák és a nagy megyei kórházak lesznek.

Jövő kedden zárja országjáró körútját Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, amely során az ágazat megmentését szolgáló Semmelweis-tervet vitatta meg a kórházak fenntartóival és az orvosokkal. Az már bizonyos, hogy visszaállítják a gyógyítás bonyolultságának, specialitásának megfelelő progresszív ellátórendszert.

A nagytérségi központok kialakításakor alapvetően az orvostudományi egyetemekre építenek, a jelentős költségigényű, különleges jártasságot és műszerezettséget igénylő, ritkábban végzett ellátásokat (égési sérülések, transzplantáció) pedig az országos szakmai központokba koncentrálják. A nagytérségi társulások közös gyógyszerbeszerzései és fejlesztései jelentős megtakarítással járnak, és kisegíthetik egymást például az orvosi hiányszakmák terén is.

Úgy tűnik, a Baranya, Somogy, Tolna megyei intézmények, valamint a Fejér megye déli csücskén lévők alkotják majd a dél-dunántúli nagytérséget – mondta Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem egészség-gazdaságtani, egészségpolitikai és egészségügyi menedzsment tanszékének vezetője. A Semmelweis-terv a tényleges betegmozgásra építi fel az új betegútrendszert. Így a felsorolt megyék természetes nagytérséget alkotnak, hiszen a betegmozgások a pécsi orvostudományi egyetemet és a kaposvári megyei kórházat célozzák meg. Nem jellemző, hogy Dél-Dunántúlról a Balatonon „átkelve” keresnek kórházakat a betegek.

Hosszú évek tapasztalatai azt is jelzik, hogy a pécsi, szegedi, debreceni és fővárosi egyetemek mellett Zala megye egészségügyi intézményeibe sokkal többen érkeznek külső megyékből, mint ahány ottani beteg keres föl más megyében lévő intézményt – mondta Boncz Imre. Ezért igen körültekintően kell meghatározni az 1-1,5 milliós lakosságra létrehozandó nagytérségi egészségügyi egységeket. Ahhoz, hogy jól működjön az új egészségügyi ellátórendszer, az egyetemeknek a betegforgalmuknak megfelelő finanszírozást kell kapni az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) – tette hozzá.

Az elmúlt öt-hat év vesztesei az orvosi egyetemek, hiszen rájuk ugyanúgy vonatkozott a teljesítményvolumen-korlát (tvk), mint bármely más egészségügyi intézményre. Nem hatotta meg a döntéshozókat, hogy az esetenként speciális és költséges gyógyítást végző klinikákra utalt beteget akkor is el kellett látni, ha kifogyott a számukra engedélyezett tvk, az OEP egyetlen fillért sem utalt a kereten felüli gyógyításért. Részben ez is oka az eladósodásuknak, ezt a kormányzat a decemberi 27,5 milliárd forintos konszolidációs pénz szétosztásakor figyelembe vette. Így juttatott a pécsi egyetemnek több mint 1,6 milliárd forint többletforrást az adósság rendezésére és a várólisták csökkentésére – mondta Boncz Imre.

Jutott a pénzből a másik három egyetemnek is, a fővárosi Semmelweis Egyetem (SE) ugyancsak 1,6 milliárdot kapott – mondta Stubnya Gusztáv stratégiai főigazgató, az Egyetemi Klinikák Szövetségének ügyvezetője. Az ország legnagyobb egyeteme is várja a Semmelweis-terv megvalósítását. A betegellátásban jelenleg alkalmazott területi ellátási kötelezettség (tek) ugyanis nem veszi figyelembe a progresszivitást, a speciális betegségeket akkor is kezelni kell a SE-nek, ha területen kívüli betegről van szó. Ilyen például a hematológiai és a szájsebészeti ellátás. A főigazgató helyesli a sokféle fennhatóság alatt (állami, kerületi és fővárosi önkormányzati, egyházi, alapítványi, honvédségi) működő intézmények munkájának harmonizálását. Egyetért Tarlós István főpolgármesterrel, aki megkezdte a „rendrakást” azzal, hogy állami tulajdonba adná a 12 fővárosi önkormányzati kórházat.

Az évi 57 milliárdos költségvetésből gazdálkodó SE az idén ugyan egymilliárddal többet kap gyógyításra a tavalyinál, de az inflációs hatások miatt kétmilliárdos a rés a bevételek és a kiadások között. Fejlesztésre pedig már régóta nem futja, az elmúlt évek folyamatos bevételcsökkenése miatt számos feladat megoldását tolják egyik esztendőről a másikra.

Az Egyetemi Klinikák Szövetségénél még nem készült el a múlt év végi leltár az adósságállományról, ám a tavaly nyár végi 25 milliárdos beszállítói tartozás négymilliárd forinttal biztosan csökkent a decemberi központi konszolidáció hatására. Érdemi javulást azonban csak a gazdasági fellendülés hozhat – ismerte el Stubnya Gusztáv, hozzátéve: fontos lenne az egészségügy GDP-részesedésének 1-1,5 százalékos emelése, így érnénk el a visegrádi országok 5,4 százalékos szintjét.

Nem lesz Társulás?

Úgy tűnik, átírta az élet a Dunántúlra korábban tervezett Pannon Egészségügyi Társulás tervét, amelyben a Somogy, Fejér és Veszprém megyei kórházak hozták volna létre az egészségügyi nagytérségi ellátórendszert.

A hatékonyabb intézményi működést szolgáló tervet január elején elkészítették, már csak a megyei közgyűlési elnökök jóváhagyása hiányzott. Ugyan még nincs hivatalos lista a nagytérségekről, de úgy tűnik, az Észak-Dunántúlon más megyéknek kell majd „összeházasodnia”.

A hatékonyabb intézményi működést szolgáló tervet január elején elkészítették, már csak a megyei közgyűlési elnökök jóváhagyása hiányzott. Ugyan még nincs hivatalos lista a nagytérségekről, de úgy tűnik, az Észak-Dunántúlon más megyéknek kell majd „összeházasodnia”. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.