Alig dolgoztatjuk a napot
A napelem szerény, üzleti célú hasznosítása mögött részben az áll, hogy sereghajtók vagyunk a megújuló energiahordozóból származó áram átvételi ára nagyságában – derül ki az Energiaklub felméréséből. Akadálya a beruházásoknak a szabályozás kiszámíthatatlansága és a bürokrácia is. Annak, hogy a hazai elsődleges energiafelhasználáson belül a napenergia aránya gyakorlatilag nulla, más oka is van. A napelemek fő hazai vásárlói a háztartások, amelyek berendezéseik kis kapacitása miatt nem is jogosultak áramár-támogatásra. Nagy részük szigetüzemben használja a napelemét, kisebb hányaduk viszont leadja a fölösleget az országos villamosenergia-rendszerre, e mennyiséget pedig évente egyszer levonják az általa felhasznált mennyiségből. Lakossági pályázaton azonban juthatnak támogatáshoz, már ha a kiírásokat a tavaszi építési idény előtt teszik közzé.
A felmérés szerint a lakosság főként ár alapján választ terméket, vagyis még kevéssé fogható meg minőséggel, többletszolgáltatással. Kegyeikért kisszámú hazai és egy csokor külföldi – német, osztrák, olasz, szlovák, japán – gyártó versenyez mintegy 300 olyan kereskedőn keresztül, amelyek a termék szállítása mellett a tervezést és a szerelést is vállalják. Ez utóbbiak száma évről évre látványosan nő, a piac túltelítődőben van, küszöbön a konszolidáció. Az itteni gyártásra készülő külföldi cégek többségét viszont elriasztja a bizonytalan szabályozási környezet.
A nem reprezentatív, de „megbízható következtetésekre lehetőséget adó” felmérésből az is kiderült, a piaci szereplők az idén jobbnak tartják a profitkilátásaikat, mint tavaly. A vevők árrugalmassága és környezettudatossága javult, ez vásárlásaik növekedését ígéri. Kevesebb volt a panasz a hálózati csatlakozásra is.
Bizakodásra adhat okot, hogy 2020-ra az ország napelemes áramtermelő kapacitása a mostani 0,2 megawattról 63-ra nő, a napkollektorral előállított hő mennyisége pedig 0,2 petajoule-ról 4,3-re a Nemzeti cselekvési terv 2020-as előirányzata szerint. Hozzátesszük, mindezt segítheti a megújulóalapú energiatermelés támogatásának idei fenntartása és a jövő évre tervezett reformja is, főként a szabályozási környezet stabilizálódásán keresztül.
Remélhetőleg javulnak a hitellehetőségek is. A megújuló cselekvési tervben megfogalmazott termelőkapacitások létrehozásához szükséges forrásnak ugyanis csak az ötödét tudja az állam saját és EU-s forrásból előteremteni, négyötödéhez beruházót és finanszírozót kell találni. „A befektetői szféra ezzel kapcsolatos panaszai már ismertek. Ezért a közelmúltban behívtuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM) a beruházási és kereskedelmi bankok képviselőit, megtudakolván tőlük, milyen problémákat látnak a hitelezésben, és mit várnak el az államtól a helyzet javítása érdekében” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Olajos Péter, a NFM helyettes államtitkára. Több bank nehezményezte például a támogatási rendszer kiszámíthatatlan voltát, de szívesen látnának egyes területeken teljes vagy részleges állami garanciát is.
Ugyanakkor Olajos Péter szerint kérdés, vajon a kereskedelmi bankok miért nem veszik igénybe a beruházási bankok pénzét például épületenergetikai beruházások finanszírozására.
A panaszok alapján hamarosan javaslat készül a szükséges intézkedésekre. „Olyan jogszabályi környezetet, garancia-, engedélyezési és támogatási rendszert, valamint a mostaninál kisebb bürokráciát kell létrehoznunk négy év alatt, hogy Magyarország térségi összehasonlításban is versenyképes legyen a zöldberuházások számára” – jelentette ki a helyettes államtitkár. Pillanatnyilag e téren Szlovákia és Románia is előttünk jár, korábban pedig Csehország vonzereje volt a legerősebb a régióban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.