Gázpocsékolás, milliárdos károk

A világ gáztartalékainak mintegy öt százaléka kárba vész az olajtermelés melléktermékeként felszínre jutó, egyébként eladható gáz elégetésével – figyelmeztet a GE. Ez nemcsak komoly gazdasági veszteség, de teljesítmény nélküli környezetterhelő tényező is. A magyar Mol jó példát mutat a járulékos gázok hasznosításában: nála a hazai természeti erőforrás elenyésző hányada vész kárba.

Évi 150 milliárd köbméter gáz ég el hasznosítás nélkül, közel enynyi az Európai Unió éves felhasználásának a harmada. A világ gáztermelése ezen öt százalékának elégetése dollármilliárdos károkat okoz, és annyi szén-dioxidot juttat a környezetbe, mint 77 millió gépkocsi – csak épp nem produkál hasznot. Az elfáklyázás azért vált bevett módszerré, mert e gáz haszna az egyes olajkutakéhoz képest elenyésző.

Mégis, sok kicsi sokra megy.

A General Electric (GE) tanulmánya (Flare Gas Reduction: Recent Global Trends and Policy Considerations) arra hívja fel a figyelmet, hogy a folyamatot érdemes lenne visszafordítani, s bár viszonylag lassan, de hasznot húzni a szénhidrogénből, amelynek tartalékai közismerten pár évtizeden belül kiapadnak. Többféle megoldás létezik a járulékos gázok befogására és hasznosítására, kezdve a csővezetékrendszerbe való küldéstől a visszapumpáláson át a helyi áramgenerátorok működtetéséig. Számítások szerint világszinten mintegy 20 milliárd dollár értékű földgázt lehetne az olajkutak energiaigényének a szolgálatába állítani.

Oroszországban évente mintegy 50 milliárd köbméter gázt fáklyáznak el, ez számukra nagyjából 4 milliárdos nyereségkiesést jelent. Viszont 2012-től lép életbe a kísérőgázok 95 százalékának a kötelező hasznosítására vonatkozó törvény – tudtuk meg a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatójától, Holoda Attilától. A magyar cégnek három olajtermelő vállalatban van érdekeltsége Oroszországban, s a törvény életbelépését felkészülten várja.

A Rosznyefty által irányított Zapadno-Malobalik mezőt üzemeltető ZMB társaság fele a Molé. Tavaly a telepen egy nyolc generátorból álló áramfejlesztő parkot létesítettek. Az összesen 14,4 megawatt kapacitású egység 36-38 millió köbméter gázt hasznosít majd évente, ezzel a mező energiaigényének 43-45 százalékát fedezi. Emellett a kísérőgáz egy részét a téli időszakban a technológia hőigényét biztosító kazánokban hasznosítják – mondja az igazgató.

A Matyuskinszkaja Vertikal 2007 óta a Mol 100 százalékos leányvállalata, Nyugat-Szibériában két mezőn hoz fel olajat, és 3 megawatt áramot termelő generátorai a 11 millió köbméter járulékos gáz majdnem egészét fogják felhasználni. E telepnél a közvetlen közelben vezetékes áram nincs, így itt az áramfejlesztés kifejezetten üzleti célokat szolgál.

A Volga–Urál régióban működő Baitex Mol-leányvállalat a Bajtugan mező energiaigényének 80 százalékát fedező, 1,8 megawattos áramfejlesztő generátort kap az idén, 6-7 millió köbméter járulékos gázra számítanak a közeljövőben.

Holoda Attila elmondta, hogy a magyar bányatörvénynek nincs az oroszországihoz hasonló előírása, ennek ellenére a vállalat a kísérőgázokat itthon 97 százalékban felhasználja. A szabadgázte-lepekből termelt gázok zárt rendszerben való gyűjtése és kezelése nem különbözik a járulékos gázokétól, így ennek döntő többségét az előkészítés után az országos távvezeték-hálózaton keresztül tudják értékesíteni. Az olajkísérő gázok kisebb részét az eladandó gázok nyomásfokozását végző kompresszorokat meghajtó gázmotorok gázellátására használják, és telephelyeken ezekkel üzemeltetik a technológia fűtését adó kazánokat is.

Jó példa Nigériából

Egyre több a jó példa is. Nigéria 28 százalékkal csökkentette az elmúlt bő évtizedben az elfáklyázott gáz mennyiségét, bár így is 15 milliárd köbmétert pocsékol el évente. Ennyi gáz egy 10 gigawattos erőművet működtethetne a legnagyobb afrikai olajországban, ahol a lakosság fele egyáltalán nem jut áramhoz, viszont évi 13 milliárd dollárt költenek dízelerőművekre. A Közel-Keleten a technológia túl drágának számít a helyi, alacsony gázárakhoz képest.

Ennek mennyisége nagyjából 8 millió köbméter volt tavaly, a technológiai meghibásodások és nyomásmentesítések által okozott veszteség 3 millió köbmétert tett ki. A vállalat továbbra is folyamatosan vizsgálja e gázok felhasználási lehetőségeit.-->