Jövőre már nem bővül a BILK
Az utolsó raktár építése kezdődött meg a Budapesti Intermodális Logisztikai Központban (BILK). A jövő évtől, amikor már nem lesz beépíthető terület, folyamatosan korszerűsítik a fűtési és világítási rendszert, sőt a középtávú tervek szerint napkollektorokat telepítenek az épületek lapos tetejére.
Újabb, ezúttal egy tízezer négyzetméteres raktárkomplexum építése kezdődött meg a múlt héten a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ százhektáros területén. Ezzel év végére teljesen kiépül a 2001. december 19-én alakult BILK és az M5-ös autópálya bevezető szakasza, valamint az M0-s melletti telepen a bérbe adható raktárak együttes területe meg fogja haladni a 170 ezer négyzetmétert – tájékoztatta lapunkat Marján Miklós, a BILK Logisztikai Zrt. vezérigazgatója.
A terület méretére jellemző, hogy a menetrend szerinti BKV-buszjáratnak négy megállója is van a kapukon belül, ahol naponta mintegy 2500 teherautó – kétszer annyi, mint a válság előtt –, valamint évente 2400–2700 vasúti kocsi rakodik.
Az elmúlt három év mindegyikében egy-egy csarnokot épített a társaság: ezekkel az együttesen 40 ezer négyzetmétert kitevő egységekkel bővült 160 ezer négyzetméter fölé a kiadható terület, amelynek a kihasználtsága 96 százalékos. Mindez különösen annak fényében számít jó eredménynek, hogy a budapesti és a főváros környéki logisztikai piacon 2008-ban végrehajtott jelentős fejlesztések után két éve látványos visszaesés következett be, és elérte a 20 százalékot a raktárak üresedési rátája. Részben azért, mert a frissen elkészült raktárakra nem sikerült bérlőt találni, illetve sok cég csökkentette bérelt területét, mások csődbe mentek vagy kivonultak a piacról. Emiatt 2009 és 2010 folyamán általánossá vált a bérleti szerződések újratárgyalása azzal a céllal, hogy csökkentsék a bérelt területet és/vagy a bérleti díjat.
A Waberer’s Holdinghoz tartozó BILK már az induláskor multinacionális cégeket hozott be bérlőnek, amelyek nem mentek tönkre a válság következtében, bár az elmúlt két évben – részben a kifutó szerződések miatt – 15 ezer négyzetméternyi raktár megüresedett. Jóllehet a távozó bérlőket sikerült pótolni, a bérletidíj-bevétel több mint 5 százalékkal csökkent.
Az első, 19 ezer négyzetméteres raktár-iroda komplexum 2003 szeptemberében készült el, és azóta a terület fejlesztésére a társaság összesen 49 millió euró hitelt vett fel, saját forrásból pedig több mint kétmilliárd forintot fordított a beruházásokra. A tavaly felépült 18 ezer négyzetméteres raktár, valamint az ahhoz kapcsolódó targonca- és állványbeszerzés pedig 600 millió eurós vissza nem térítendő európai uniós támogatásban is részesült – mondta a vezérigazgató, hozzáfűzve, hogy 15-20 éves futamidejű, euróalapú beruházási hiteleket vett fel a cég. Miután azonban a bérleti díjak is euróban folynak be, az árfolyam-ingadozás nem érintette hátrányosan a vállalatot.
A jövő évtől pedig – amikor már nem lesz beépíthető terület – azt tervezi a cég, hogy a legkorábban épült raktárakkal kezdve folyamatosan korszerűsítik a fűtési és világítási rendszert, sőt a középtávú tervek szerint napkollektorokat telepítenek az épületek lapos tetejére, hogy az energiaköltséget csökkentve engedhessenek a bérleti díjakból.
A budapesti és a főváros környéki bérleti díjak két éve – 2009 első felében – nagyot zuhantak, miután több fejlesztő akciós díjakkal hirdette a már elkészült, de még bérbe nem adott vagy éppen megüresedett nagy alapterületű, úgynevezett „big box” épületeket, amelyek nettó bérleti díja négyzetméterenként és havonta 3,5 euró körül vagy akár az alatt volt akkoriban. Ezzel párhuzamosan a többi ingatlan bérleti díja általában 3,8–4,5 euró között mozgott – foglalta össze Beck Tamás, a Colliers International ipari ingatlan divíziójának igazgatója, hozzáfűzve: az elmúlt évben a „big box” raktárbérlemények nettó kínálati bérleti díjai általában 3,2–3,8 euró között mozogtak, míg a városi logisztikai épületeké 5 euró körül alakult.
Az üresedési ráta valamelyest javult 2010-ben, s az év végén 20,7 százalékra csökkent az előző év végi 21,2-ről. A bérlőre váró terület összesen 336 ezer négyzetmétert tett ki az elmúlt esztendő végén.
A három évvel ezelőtti közel 300 ezer négyzetméterrel szemben 2010-ben összesen 63 ezer négyzetméternyi raktár épült. Miután az idei első három hónapban nem adtak át új raktárat, a budapesti ipariingatlan-állomány március végén 1,797 millió négyzetméternyi volt.
