Mint ismeretes, a Fővárosi Közgyűlés a közelmúltban szavazta meg az önkormányzat és a Sziget Kft között januárban létrejött megállapodást, amely szerint a fesztivál szervezőinek ötvenmillió forintos területhasználati díjon felül legalább 100 millió forintot kell fizetniük Budapest kasszájába a fővárostól megrendelt szolgáltatásokért.
Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaság Online-nak elmondta, hogy a cég által szervezett többi fesztivál esetében eddig is kellett területhasználati díjat fizetni. A soproni, 15 hektáros Volt és a zamárdi Balaton Sound esetében egyenként hozzávetőleg félmillió forintos díjat fizetnek az önkormányzatoknak a fesztivál területének használatáért. Gerendai azonban hangsúlyozza, ezek a reális üzleti árak. Mindkét város komoly – a korábbi években 5-20 millió forint – támogatással járultak hozzá a szervezéshez. Gerendai szerint joggal, hiszen a rendezvények egyenként több ezer látogatót vonzzanak a településekre, amelyek révén az önkormányzatok és az ott élő vállalkozók plusz bevételekhez jutnak.
A KPMG 2009-ben vizsgálta a fesztiválok gazdasági hatását. Ennek eredményeképp arra a következtetésre jutottak, hogy a Balaton Sound 340 millió forint adóbevételt generált, amelynek csaknem fele áfa bevétel, az önkormányzat mintegy 5 millió forint idegenforgalmi bevételhez jutott a rendezvény közvetlen hatásaként. A KPMG ugyanezen elemzésében kitért a Volt fesztiválra is, amely 277 millió forint adóbevételt generált, ebből 14 millió forint idegenforgalmi bevétel az önkormányzatnál landolt.
A Félsziget Fesztiválnak otthont romániai Marosvásárhelyen a terület használata jóval többe – hozzávetőleg 4-5 millió forintba – kerül – mondta kérdésünkre Gerendai. A szervezőknek itt több tulajdonosnak kell fizetniük, egyebek mellett egy kempingnek. Ám a táborozóknak drágább a jegy a fesztiválra, így a területhasználati díj egy részét ebből tudják fedezni. Nem így Budapesten. Gerendai Károly szerint érthetetlen az a jobbikor javaslat, hogy azok után, hogy még a szervezők fizetnek a fesztiválért, miért kell a nemzetközi kampányokban is feltüntetni Budapestet, mint a Sziget fő támogatóját. Nem azzal van a probléma, hogy a fővárost szerepeltetni kell a Sziget-plakátokon, azt eddig is megtették, hiszen Budapest népszerűsítése a Sziget Kft. érdeke is.
„Ha azonban mindent piaci igények alapján kell kifizetni, miért áll a javaslatban az, hogy a támogatásért cserébe kell a fővárost népszerűsíteni, holott nem kap támogatást” – tette hozzá.
Az, hogy a cégnek a szintén az Óbudai szigetre tervezett Gyereksziget programjáért mennyit kell majd fizetnie az önkormányzatnak, kérdéses. Gerendai a főpolgármester, Tarlós István nyilatkozatát idézte, amely szerint egy képletes összeget kell majd letenniük az asztalra.
A hazai viszonylatban kiemelkedő Hegyalja fesztivál mintegy 16 hektáros területéért a szervező Deltafest Kft. két önkormányzatnak is fizet bérleti díjat, amely a szolgáltatások értékét együttvéve 5-6 millió forintot tesz ki – mondta lapunknak Bukovinszky Béla. Nagyobb kiadást jelent a Rakamaznak fizetett kempinghasználati díj, valamint a fesztivál idejére eső várostakarítási munkálatok mind Tokajon, mind Rakamazon. A fesztivál szervezői állják emellett a fesztivál előkészítési és a terület rehabilitációs munkák költségét is – tette hozzá. A Hegyalja költségvetése egyébként idén is mintegy 320 millió forint lesz, Bukovinszky szerint nagyobb rendezvényt nem bír el a piac.
Ha a költségvetés arányos díjakat nézzük, s területhasználati költségnek vesszük a fővárostól vett szolgáltatásokat, akkor Budapest a többi önkormányzathoz képest arányait tekintve is többet húz le a szervezőkről. A területhasználati díj a Hegyalja költségvetésének mindössze 1,6 százalékát adja, míg az Sziget esetében ugyanez 5,5 százalék.
Nem fizetnek viszont területhasználati díjat az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának, az EFOTT-nak a szervezői. A fesztivál állandó jellemvonása, hogy évente más-más helyszínen szervezik meg. Mivel a rendezvényt az adott város főiskolásai, egyetemistái hívják meg, nem várnak ellenszolgáltatsát a szervezőktől - tudtuk meg Dajka Zoltán főszervezőtől.
Az európai gyakorlatban sem szokatlan, hogy a fesztiválszervezőknek fizetniük kell a terület használatért. Megkerestük a dániai Roskilde fesztivál szervezőit, akik elmondták, hogy minden évben a területet birtokló helyi önkormányzatnak fizetnek, azt, hogy mennyit, azt nem közölték. A fesztivált egyébként naponta 75 ezren látogatják. Az öt napos fesztiválra a bérlet több mint 61 ezer forintnak megfelelő dán koronába kerül idén. A Szigetre a legdrágább helyben vásárolható bérletért 54 ezer forintot kérnek.
