Fellegi: az államnak meg kell védenie a stratégiai vállalatokat
A Mol 21,2 százalékának állami kézbe kerülése kapcsán szerdán Fellegi Tamás nemzeti erőforrás miniszter hátéérbeszélgetést tarott újságíróknak. A miniszter a tranzakciót követő álláspontokra reagált. Elmondása szerint a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott kölcsönt a szervezet szerint is fel lehetett használni a Mol pakett megvásárlására. A miniszter emellett bemutatta a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) állásfoglalását is, amely szerint az államnak nem kellett a többi részvényes felé ajánlatot tennie, hiszen a pakett megvétele a felek kétoldalú megállapodása volt.
Szerettük volna megtudni azt is, hogy az állam, mint a Mol jelentős tulajdonosa, szeretne-e lépni valamit azért, hogy az egy tulajdonosra eső 10 százalékos szavazati jogot feloldják, Fellegi Tamás azt mondta, az államnak a célja, hogy megvédje a stratégiai vállalatokat a külföldi kézbe kerüléstől.
Fellegi közölte, a szerződést már aláírták, de hogy tényleges kötelezettséggé váljon, s az állam ki is tudja fizetni a vételárat, még két parlamenti jóváhagyás kell. A miniszter elmondta: az állam a hatályos jogszabályok és a Mol alapszabályának megfelelően gyakorolja majd tulajdonosi jogait, s nem keveri össze a szabályozói és a tulajdonosi szerepét.
Kérdésre válaszolva közölte: a vétel nem befolyásolja a magyar piacon az energiaárakat, így az üzemanyagárakat sem.
Az Origo egyik írásában részletesen foglalkozik azzal, szigorúan pénzügyileg tekintve mennyire éri meg az államnak a Mol-pakett vásárlása. Eszerint az IMF-hitel évi 5-6 százalékos kamattal jár, így az 1,88 milliárd eurónak átlagosan 0,1 milliárd euró, vagyis mai árfolyamon 27 milliárd forint a kamata. Ennyit kell még pár évig a hitel tőkerészén felül kifizetnie az országnak. A Mol több mint egyötödének megszerzésével azonban az állam jogosult lesz az olajtársaság nyereségéből részesedni, ha a cég közgyűlése - vagyis a tulajdonosok - a profit osztalék formájában való szétosztása mellett dönt. Ilyenre pár évvel ezelőtt volt utoljára példa, a 2007. évi nyereségből részesülhettek a részvényesek. Akkor sem az egészet osztották fel a tulajdonosok között, a 217 milliárd forintnyi adózott profit kisebb részét, 85 milliárd forintot vehették fel a részvényesek, a többi tartalékba került.
Az Origo rámutat arra, hogy ha idén a tavalyi nyereséget ismételné meg az olajvállalat, és annak csak a felét osztanák fel a tulajdonosok között, és ennek az osztaléktömegnek a durván egyötöde vándorolna az államhoz, akkor bő tízmilliárd forint bevétele származhat az államnak a Molba való bevásárlásból. Ez pedig jócskán elmarad az IMF-hitel kamatától.
