Ezen azok a cégek kapnak helyet, amelyeknél a vizsgálatok során semmilyen szabálytalanságot nem találtak az ellenőrök. „Ez a lista a vállalkozások szabályos működését és a fogyasztóvédelem munkáját is segíti” – közölte Pintér István, az NFH főigazgatója tegnap Salgótarjánban. Hozzátette: a jogszabályi kötelezettség alapján már régóta nyilvánosságra kell hozni a renitens vállalkozók ellen hozott határozatokat, ám a hatóság munkáját hatékonyabbá teszi, hogy nemrég megteremtették ennek ellenoldalát, vagyis kialakították a pozitív listát is.
A pozitív listára három országos témavizsgálati program eredményeként kerülnek fel a vállalkozások: ezek a szavatossági jótállás, az ártájékoztatás és a nyári idegenforgalmi vizsgálatok. Olyan területekről van tehát szó, amelyekkel kapcsolatosan korábban tömegével futottak be panaszok az NFH-hoz. Az új kérelmek esetén a hatóság ellenőrzés után bocsátja ki az igazolásokat, valamint ezeket az NFH honlapján is nyilvánosságra hozzák.
Fontos felismerés az a tény, hogy a kis- és középvállalkozások sokszor nem szándékosan követtek el jogsértéseket, hanem azért, mert nem ismerik a jogszabályokat – vélekedett Pintér István. Hozzátette: a készülő fogyasztóvédelmi stratégia része az is, hogy kiszámítható, világos, leegyszerűsített jogszabályi környezetet teremtsenek a vállalkozók számára.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője felhívta a figyelmet, hogy ősztől akkreditált fogyasztóvédelmi pedagógusképzés kezdődik, mert így már az iskolákba is bekerülnek a fogyasztói ismeretek. Pintér István arról is beszámolt, hogy az EU-tagállamokat érintő 1983 veszélyes termékből Magyarországon 275-öt tudtak kiszűrni – elsősorban gyerekjátékokat és műszaki cikkeket –, a riasztások tekintetében pedig dobogós, harmadik helyen végzett az ország. Utóbbi azt jelenti, hogy Németország 206, Bulgária 192, Magyarország pedig 191 termék riasztását kezdeményezte az európai gyorsinformációs rendszeren.
