Nem jött be a dömpingvám

Körülbelül 1200 kínai cipőgyár arra készül, hogy az olcsó áruk helyett magas minőségű termékeket szállítson az Európai

Unióba, miután április elsejétől megszűntek a kínai és vietnami lábbelikre a dömpingvámok – írta a China Daily.

A lépést elsősorban nem a kínaiak, hanem a nagy európai cégek kérték, hiszen az megdrágította a kínai és vietnami üzemekben bérmunkában gyártatott termékeiket – mondja a német iparági kapcsolatokkal rendelkező Berkovics Miklós, a több márkát importáló Garko Cipőkereskedelmi Kft. ügyvezetője, hozzáfűzve: egyes cégek termelésük nagyobb részét vitték a Távol-Keletre, így a dömpingvám végül is visszafelé sült el. Amit az unió nyert a réven, elvesztette a vámon.

Ami a legfelső kategóriát illeti, a nagynevű olasz luxusmárkák eddig sem vitték ki a termelést, és ezek üzletmenetét egyáltalán nem befolyásolják a vámmal kapcsolatos változtatások. Az európai középkategória minőségi szintjét már elérte Kína, de a prémium szegmensben még nem várható a megjelenése.

Nem várható a mennyiség növekedése sem, hiszen kérdéses, mennyire drágul a kínai gyártás. Már jó ideje tapasztalható a bérköltség lassú emelkedése, ugyanakkor ne feledkezzünk meg az energia, valamint az alapanyagok (bőr, műbőr, műanyagok) drágulásáról, így nem valószínű, hogy érezhető lesz a fogyasztói ár csökkenése a dömpingvám eltörlését követően – tette hozzá Berkovics Miklós, kiemelve ugyanakkor, hogy eddig csupán a kínai bérgyártásból származott európai szemszögből is minőségi termék. A piacokon és egyéb helyeken felbukkanó, Kínában készült lábbelik jó része csupán műbőr.

A cipő- és bőráru-nagykereskedő Hunita Kft. ügyvezető igazgatója, Kapás Szabolcs úgy véli, az alacsony minőségű termékeket – műbőr cipőt – gyártó cégek várhatóan újabb trükkökkel próbálkoznak majd, és ügyelnek arra, hogy cipőnként az alapanyag nagyobb hányada műbőr helyett (gyengébb minőségű) bőr legyen, így kedvezőbb tarifával vámolják el a szállítmányt.

De nem csak emiatt gondolja úgy a szakember, hogy sem a fogyasztói árban, sem a Magyarországra beérkező áru mennyiségében nem várható számottevő változás az elkövetkezendő egy-két évben. A dömpingvám eltörlésével ugyanis valóban vonzóbbá válik a kínai bőrcipőimport, de egyelőre kevés gyár képes nagy mennyiségben szállítani jó minőségű terméket. Így azok a kereskedők kapnak majd árut az idei és a következő évben, akik idejekorán rendeltek.

Kapás Szabolcs kínai tapasztalatai alapján azt mondta lapunknak, a gyárak már megkezdték a szállítói árak emelését, hiszen tudják: kapacitásaikat magasabb áron is lekötik az európai megrendelők.

Ugyanakkor a China Daily cikke is megemlíti, hogy minőség tekintetében is fejlődniük kell, mert az elkerülhetetlen az európai piacon való újbóli sikeres térhódításhoz. Ez azonban több évig is eltarthat.

A dömpingvámkorlát lebontása nem lesz hatással az eddig a kínainál jobb minőséget előállító thaiföldi és indiai bőrcipőimportra, mert az ott megszokott minőség továbbra is elérhető a megszokott árszinten, noha az alapanyag drágulása miatt ezekben az országokban is 5-8 százalékkal emelkedtek a gyártói árak.

„Az idei őszi–téli szezonra a kereskedők feleannyi Szamos gyerekcipőt rendeltek, mint tavaly ilyenkor” – mondta Juhász János, a csengeri Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki ezt a visszaesést az antidömpingkorlát eltörlésének tulajdonítja.

„Mint gyártó nem örülök annak, hogy az olcsó cipő után megindulhat a magasabb kategória kínai importja is” – tette hozzá, rámutatva: éppen Nyugat-Európa tanította meg Ázsiát a minőségi termelésre azáltal, hogy ott állíttatta elő a magasabb kategóriájú lábbeliket is. Igaz, Juhász János tudomása szerint az európai gyártók jobban ügyelnek a lábegészségügyi szempontok érvényesítésére, mint az ázsiaiak.

A cég tavaly 900 ezer pár cipőt gyártott a német Josef Seibel márka számára, de a Szamos Kft. nem tart attól, hogy a Seibel csökkenti a rendelésállományát, sőt, Juhász János úgy tudja, a jobb minőségű gyártás miatt néhány európai márka már hozott vissza termelést Ázsiából. Negyedszázada még 40 millió pár cipő készült Magyarországon, ma legfeljebb 4-4,5 millióról beszélhetünk. Sok üzem megszűnt, az utolsó nagy név a Tisza Cipő volt. A magyar cipőgyártás újraélesztése nem csupán tőkekérdés, hiszen nincs szakember-utánpótlás. De nem csak ez a gond: a többnyire kisszériás magyar gyártók nem tudnak eladni a nagy külföldi cipőláncoknak, amelyek nemcsak vásárolnak, hanem maguk is gyártatnak a Távol-Keleten. A magyar kiskereskedők egy része pedig azért zárt be, mert nem tudott versenyezni az olyan óriásokkal, mint a Humanic és a Deichmann, amely például a mai 74-ről 120-ra bővíti magyarországi üzletei számát.

A Kínából, illetve Vietnamból érkező cipőkre 2006-ban vezetett be az unió 16,5, illetve 10 százalékos védővámot, majd 2009 decemberében 15 hónappal meghosszabbította. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a gyártók dömpingáron szállítanak az EU-ba, miközben – Brüszszel állítása szerint – mindkét ország adókedvezményekkel és olcsó hitelekkel segíti az exportáló cégeket.

A Kínából, illetve Vietnamból érkező cipőkre 2006-ban vezetett be az unió 16,5, illetve 10 százalékos védővámot, majd 2009 decemberében 15 hónappal meghosszabbította. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a gyártók dömpingáron szállítanak az EU-ba, miközben – Brüszszel állítása szerint – mindkét ország adókedvezményekkel és olcsó hitelekkel segíti az exportáló cégeket. Vámtrükkök A vám a magyar cipőkereskedők örök fájdalma. Húsz éve panaszolják, hogy a hazánkban megtelepült kínai kereskedők hazai szállítói alulszámlázzák a szállítmányt, hogy kisebb legyen a kivetett vám öszszege, ám szakmai vélekedés szerint az elmúlt két évtizedben nem történt érdemi előrelépés ez ügyben. Így becslések szerint a magyar cipőpiac mintegy harmadát a feketegazdaság fölözi le.-->