Július 1-jétől fix, de nem támogatott áron való áramátvételt, a kapcsoltenergia-bizonyítvány október 15-től való bevezetését, az ősztől javasolt, hőalapú energiatámogatás esetleges mellőzését javasolja egyebek között a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) abban a csomagban, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) küldött el a napokban. A javaslatcsomag a hővel kapcsolt áramtermelés és kötelező áramátvétel (KÁT) július 1-jei megszűnése utáni szabályozás előkészítésében nyújtana segítséget. A munka sürgős, hiszen ha nem sikerül jól meghatározni a kapcsolt termelők KÁT nélküli fennmaradását garantáló feltételeket, sok településen veszélybe kerülhet a hőellátás a következő fűtési idényben. A kapcsolt termelők ráadásul júliusig sem várhatnak, mert már május 15-től ismerniük kell az új szabályozást ahhoz, hogy megköthessék az új gázévre vonatkozó vásárlási szerződéseiket.
Az MKET a Boston Consultinggal együttműködve készítette el csomagját, amely „egyszerre elégíti ki a társadalmi igényeket, a kormány célkitűzéseit, ugyanakkor a kapcsoltan termelők túlélését is biztosítja. ... Tartalmaz az árbevétel kiszámíthatóságát nyújtó elemeket, a kalkulációk szakszerűségére és határidőben való elkészülésére elvárt garanciákat, illetve a megtérülést segítő adókedvezményeket” – írja az MKET közleménye.
A Világgazdaság néhány hete már ismertette, hogy az NFM-nél milyen elvek mentén képzelik el a hőtermelés biztonságát garantáló, újfajta szabályozást, és sok a közös elem a tárca és az MKET elgondolásai között. A minisztérium szerint három lépcső vezetne a fenntartható távhőárképzési rendszerig úgy, hogy kezelhető, kompromisszumos módon lehessen megválni a hővel kapcsolt áramtermelés támogatási rendszerétől (KÁT). Az első lépcsőben, július 1-jétől a biztonsági gázkészletekkel, hatósági távhőárakkal és a legfeljebb 50 megawatt kapacitású termelők áramának kötelező és speciális áron való átvételével operálna a tárca. A másodikban, október 15-től 2012 végéig belépne a hőszolgáltatók támogatása, 2013-ban pedig megszűnne a hőtermelők áramának szervezett piaci átvétele, ennek helyét a kapcsoltenergia-bizonyítvány venné át.
Az MKET véglegesített javaslata némiképp azonban el is tér az előbbiektől. „Szerencsésebb lenne kihagyni a hőalapú támogatás rendszerét, és rögtön a kapcsolt bizonyítvány bevezetésével kezdeni” – mondta lapunknak Bercsi Gábor, a szervezet elnöke. Érvei szerint az EU-ban is újdonságnak számító hőalapú támogatás bevezetése nehézkes lenne, meg kellene szerezni hozzá az EU jóváhagyását is, míg a kapcsolt bizonyítvány már bevált rendszerét több uniós országtól is átvehetjük. Ez utóbbi rendszerben az állam a hővel kapcsolt termelés hatékonyságát támogatja. A támogatás nagyságát az állam egy évre előre meghatározza. A rendszerbe bele is nyúlhat azzal, hogy évente megváltoztatja a kvóták össznagyságát is. E kapcsoltbizonyítvány-rendszer lényege, hogy abban a termelő a hőt és az áramot is piaci áron adja el, de a nagy hatékonyságú termelők bizonyos nagyságú kvótát – bizonyítványt – is kapnak. A kereskedők árammal együtt kvótát is vesznek, vagyis a rendszert végső soron az áramfelhasználók finanszírozzák.
Bercsi Gábor szerint fölöslegesek azok az aggályok, amelyek szerint az 50 megawatt alatti áramot termelők áramának fix áras átvétele támogatást, azaz versenyidegen elemet tartalmaz. A szakember hangsúlyozta, a fix ár csak annyiban tér el a tényleges piaci ártól, hogy kiszűri a napi ingadozásokat. A szintje azonban még alapcsonyabb is lehet a piacinál, például megegyezhet a hatóság által meghatározott, egyetemes piaci árral is. A kapcsoltenergia-társaság reményei szerint egyébként e speciális kötelező átvétel a fűtési idényben kiterjedne az 50 megawattnál nagyobb kapacirtású termelőkre is.
Jobb lenne a lakhatási támogatás
Úgy tudjuk, döntéshozói szinten is sok a nyitott kérdés. Többen azt sürgetik, hogy energiatámogatás helyett háztartási támogatás védje a rászorulókat, mert a rezsibefagyasztás jelenlegi rendszere – még kötelező hőátvétellel kombinálva is – hosszabb távon tönkretenné a távőtermelők harmadát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.