Atom: átalakulóban a kép
A németországi zöldek is támogatják Angela Merkel kormányának javaslatait az atomerőművek leszereléséről – döntött a párt szombati, a kérdéssel foglalkozó nagygyűlésén. Mivel a nukleáris energia elleni küzdelem a fő célja, így a környezetvédő szervezet saját sikereként éli meg a döntést, amelyről a héten szavaz a német parlament alsóháza. A párton belül azonban többen Merkelnél is gyorsabban képzelnék el a leállást: 2022 helyett már 2017-re kiváltanák az atomot. A többség végül megelégedett a 2022-es határidővel, ugyanakkor elvetették azokat az elképzeléseket, amelyeket Merkel pártja a nukleáris energia kiváltására dolgozott ki.
A március 11-i japán földrengés és szökőár miatt a fukusimai erőműben bekövetkezett baleset utáni atomellenes felbuzdulás nem csak Berlint érte utol. Svájcban már a parlament is megszavazta a kabinet leszerelésről szóló indítványát. Az olaszok pedig két hete, 57 százalékos részvétel mellett 95 százalékos többséggel szavazták le a kormány fejlesztési terveit. (Itália a csernobili tragédia után, 1987-ben állította le a fejlesztéseket, három évvel később pedig az utolsó működő atomerőművet is bezárták.)
Olaszország után pedig a lengyelek is népszavazást tarthatnak az atomenergia használatáról. A helyzet azonban igencsak eltérő, hiszen az olaszoknál biztosra lehetett venni az atomprogram elutasítását, de a lengyeleknél a fukusimai katasztrófa ellenére is jelentős a nukleáris energia támogatottsága – holott az országban jelenleg egyetlen atomerőmű sem működik.
A kormány a következő húsz évben két reaktor felépítését tervezi a hagyományosan környezetszennyező, jelenleg a villamosenergia-szükséglet 90 százalékát adó szénerőművek kiváltására. Az összesen 6000 megawatt teljesítményű létesítmények beüzemelését a Parasztpárt is támogatta eddig, ám most mégis referendumot rendeznének a kérdésről.
A lengyelek támogatását megerősíti az Ipsos múlt héten publikált felmérése is. A 24 országra kiterjedő, áprilisban, vagyis éppen a fukusimai tragédia után készített kutatás szerint a lengyelek 52 százalékának nincs kifogása az atomerőművek ellen. A legalacsonyabb támogatottságot egyébként éppen a németeknél (21 százalék), az olaszoknál (19), illetve Mexikóban (18) mutatta ki a közvélemény-kutató. Egyébként a magyar lakosság 59 százaléka ellenzi az atomenergia felhasználását, 62 százalék ellenzi újabb atomerőművek építését, 84 százalék pedig atomerőművek nélkül képzeli el az ország áramtermelésének a modernizációját.
Míg Varsó éppen az orosz energiától való függőséget igyekezne kiváltani az atomenergiával, az oroszok tökéletesen elégedettek saját nukleáris berendezéseikkel. A Roszatom elnöke szerint legalábbis az összes oroszországi atomerőmű kibírna egy kilences erősségű földrengést is. Szergej Kirijenko erről pénteken, a Vlagyimir Putyin kormányfővel tartott megbeszélésen számolt be a Fukusima után elrendelt vizsgálatok eredményeiről. Nem kis önbizalomról tanúskodó nyilatkozata szerint a legújabb orosz atomerőmű nemcsak a földrengést és a szökőárt bírná ki, de egyenesen azt is, ha rázuhanna egy megpakolt Boeing.
Nagyobb befolyást szeretne a NAÜ
Akciótervet dolgoz ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a nukleáris biztonság javítása érdekében. Erről Amano Nukija, a bécsi központú szervezet főigazgatója számolt be pénteken. Amano kötelező, rendszeres ellenőrzéseket javasolt, amelyet a NAÜ munkatársai végeznének. Jelenleg ilyen vizsgálatokat a szervezet csak a tagállamok meghívására végez, és kötelező érvényű előírásai nincsenek, csak ajánlásai.
