Davosban hátba szúrják Zelenszkijt a nyugati országok, lekerült Ukrajna a napirendről – mostantól Grönland a legfontosabb

Ukrajna biztonsága néhány nap alatt lekerült az európai vezetők napirendjének éléről. Donald Trump vámfenyegetései és Grönland megszerzésére utaló kijelentései teljesen átírták a transzatlanti hét forgatókönyvét, Davosban pedig már nem Kijev finanszírozásáról, hanem a dán fennhatóság alatti sziget megtartásáról fognak szólni a tárgyalások.

Miközben Európa hónapok óta azon dolgozott, hogy az Egyesült Államoktól hosszú távú biztonsági garanciákat szerezzen Ukrajna számára, egyetlen hétvége mindent felülírt. Az ukrajnai háború és a posztháborús rendezés kérdései hirtelen háttérbe szorultak, miután Donald Trump új vámokat helyezett kilátásba, és nyíltan beszélt Grönland megszerzésének szándékáról.

Az uniós vezetők eredetileg arra készültek, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon Ukrajna ügyét teszik a középpontba. Most azonban saját jegyzeteiket is átírták: az ukrán dosszié helyére a vámtarifák, az esetleges uniós válaszlépések és a NATO jövőjét fenyegető válság került. Egy uniós diplomata a Financial Timesnak elmondta:

Trump szombat esti bejelentése szerint további 10 százalékos vámokat vetne ki több uniós országra, valamint NATO-szövetségesekre, Norvégiára és az Egyesült Királyságra. Indoklása politikai: büntetni akarja azokat, akik ellenzik Grönland amerikai kézbe kerülését. A dán fennhatóság alatt álló sziget ügye ezzel nemcsak kereskedelmi, hanem katonai és szövetségi kérdéssé vált – Ukrajnát teljesen háttérbe szorítva.

Brüsszelben már nem arról folyik a vita, hogyan lehetne Trumpot rávenni Kijev további támogatására, hanem arról, miként reagáljon az EU az amerikai nyomásgyakorlásra . Felmerült egy akár 93 milliárd euró értékű amerikai importra kivethető vámcsomag aktiválása, valamint az anti-kényszerítő eszköz alkalmazása, amely korlátozná az amerikai cégek hozzáférését az uniós piachoz. Ezeket egyelőre tárgyalási eszközként tartanák kéznél.

Ukrajna kicsúszott a davosi reflektorfényből

A hét során sorra követik egymást a válságtanácskozások: Davosban a nyugati nemzetbiztonsági tanácsadók már nem Ukrajnáról, hanem Grönlandról egyeztetnek, Brüsszelben az euróövezeti pénzügyminiszterek is napirendre tűzik a kérdést, Franciaország és Németország pedig külön koordinál. Az Európai Tanács elnöke pedig rendkívüli EU-csúcsot hívott össze csütörtökre.

Bár egyes vezetők – köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – szerint Trump nyitott lehet egy kompromisszumra, a realitás az, hogy Ukrajna ügye most parkolópályára került. Európa figyelme befelé fordult:

• saját gazdasági érdekeit;
• szövetségi rendszerét;
• és az Egyesült Államokkal való kapcsolatát próbálja megvédeni.

A háttérben egy nagyobb elmozdulás rajzolódik ki. A szabadkereskedelem és a stratégiai együttműködés helyét egyre inkább a nyomásgyakorlás és a nyílt érdekérvényesítés veszi át. Ennek az új korszaknak az első áldozata most Ukrajna lett – legalábbis az európai politikai napirenden.