Trump vámfenyegetése árnyékot vet a magyar–dán kapcsolatokra, pedig a mérleg Budapestnek kedvez
Dánia közvetlenül nem jelentős külkereskedelmi partnere Magyarországnak, a tavaly január–novemberi termék-külkereskedelmi adatokat alapul véve a 320 milliárd forintot (a teljes 0,6 százaléka) kitevő import csupán a 27. volt, miközben exportoldalon a 362,5 milliárd forintos kivitel (a teljes 0,7 százaléka) a 25. helyre volt elegendő – válaszolta megkeresésünkre Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Emlékeztetett: a KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban 141 dán vállalkozás működött Magyarországon, összesen több mint 18,1 ezer főt foglalkoztattak (2,3 százalékos részarány a külföldi tulajdonú vállalatokon belül), miközben 320,4 milliárd forint hozzáadott értékkel (1,9 százalékos részesedés a külföldi tulajdonú vállalatokon belül) járultak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. Az FDI tekintetében a 2023-as adatok alapján a 18. legfontosabb külföldi befektetőnek minősült Dánia Magyarországon. Összességében tehát nem kiemelkedő, de
fontos Dánia a magyar gazdaság szempontjából, a dán vállalatok jelentős hozzáadott értéket állítanak elő hazánkban, és érdemi szerepük van a foglalkoztatásban is, miközben a hazai export is meghaladja az import értékét
– hangsúlyozta a vezető elemző.
Magyarország sem tudja kivonni magát a hatások alól
A Donald Trump által bejelentett vámintézkedések mindenképpen kedvezőtlenek – emelte ki Molnár Dániel. Hozzátette: a geopolitikai konfliktusok, különösen az eddigi szövetségesek között, tovább rontják a piaci hangulatot, miközben a kereskedelmi viták újbóli felmerülése is negatív tényezőként jelenik meg. A bizonytalanság fokozódása pedig rontja a kockázatvállalási hajlandóságot, ami kedvezőtlenül hathat a feltörekvő piaci devizákra, így a forint árfolyamára is – bár az az elmúlt időszakban ennek ellenére viszonylag stabilnak mutatkozott –, de vállalati oldalon is óvatosságra ösztönöz.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a vámokkal kapcsolatban is kérdések merülnek fel. Az elemző jelezte: egyrészről a vámok belengetése lehet csupán stratégiai lépés Trump részéről. Ilyet már láttunk korábban is tőle, a fenyegetések a tárgyalás részét képezik, annak révén kívánja a számára legjobb eredményt elérni, amely a múltban többnyire működött, azonban a pénzpiacon jelentős volatilitást eredményezett – mondta Molnár Dániel.
Másrészről kérdés, hogy hogyan lenne kivitelezhető az uniós országok egy részére kivetett vám a vámunióra tekintettel, mennyire lenne ellenőrizhető vagy akár megkerülhető a vámmal nem érintett országok bevonásával. Felhívta a figyelmet: habár elméletileg a vámintézkedések megkerüléséből hazánk akár profitálhatna is – nem számolva a negatív következményekkel a kijátszás miatti kiterjesztéssel –, a negatív hatások ennél erősebbek lehetnek. Az érintett országok fontos külpiacaink, emiatt pedig
- a vámok negatív hatásai,
- az amerikai piacról való kiszorulásuk,
a magyar gazdaságba is begyűrűzne, miközben gazdaságpolitikai választ csak uniós szinten lehet adni.
Ennek hatása alól pedig Magyarország sem tudja kivonni magát, nem beszélve arról, hogy ez további eszkalációt vonna maga után, immár az összes uniós tagországra.
Kiemelte: a helyzet mindenképpen kényes, azonban az elmúlt időszak Trump-politikájával kapcsolatos tapasztalatok alapján még sok változás jöhet az elkövetkező időszakban, mielőtt a vámok első körben február elején életbe lépnek.
