BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Így menekülhet meg a Várkert Bazár

Az utóbbi időszakban megszaporodtak a Budai Várnegyed fejlesztését célzó elképzelések. A térséggel kapcsolatos egyik legégetőbb probléma a Várkertbazár felújítása és hasznosítása.

A fejlesztési tervek mindegyike érinti a területet, de érdemi lépés még nem történt. Az évtizedekig népszerű koncerthelyszín helyére a legutóbbi, Potzner Ferenc építész által vezetett KÖZTI-csapat koncepciója kulináris szigetet képzelt el szállodával és luxus apartmanokkal az Építészfórumon közzé tett koncepcióvázlat szerint. Így ismét élettel telítődhetne meg a várlejtő délnyugati része.

A Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese 1875-1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült fel, méltó keretet adva a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek. Ybl a középkori előzményeket is belefoglalta nagyívű kompozíciójába (kortinafalak, Vízhordó lépcső, várfalak), kialakítva ezzel a palotába történő feljutás útvonalait. Az együttes északi végét a Testőrségi Palota, déli végét pedig bérházak zárták le. Ezek az építkezések a Palota, a Duna-part és a kertek egyedülállóan koherens, bejárható egységét teremtették meg. A folyópart ezen szakasza a rakparti villamos vonalának kiépítéséig sétatér és park volt, amely a Várkert Bazárról kapta a nevét. A gépháznak épült Várkert Kioszk előtt 1896-ban állították fel Ybl Miklós szobrát, a tér azóta viseli a nevét.

A II. világháború után az erődrendszer rekonstrukciója érdekében elbontották a kortinafalak környezetében álló lépcsőtornyokat és pavilonokat, megszüntetve ezzel a közlekedési útvonalakat. A Várkert Bazár együttesét 1957-1961 között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek során lebontották az Északi Pavilon hátsó részét és újjáépítették a Dunai zárófal ülőfülkés szakaszát. 1961-ben a legendássá vált Budai Ifjúsági parkot alakították ki a Várkert Bazár teraszain, amely 1981-es bezárásáig működött. Az épületegyüttes akkorra már életveszélyessé vált, azóta is pusztul.

A KÖZTI a terveket a Budai Várnegyed és a Várlejtők hosszú távú, komplex fejlesztési koncepcióját az I. kerületi önkormányzat megbízásából készítette. A tervezők a városfejlesztési és építészeti koncepció kialakítását a Várhegy komplex történeti folyamatába illesztették, összhangban az I. kerület integrált városfejlesztési stratégiájával, amelynek fókuszában a hagyomány és megújulás áll. A bemutatott terv közvetlen előzménye a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által 2010-ben kiírt pályázat a Budai Várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának, tanulmánytervének elkészítése. A pályázat végül eredménytelenül zárult, de a KÖZTI Potzner Ferenc által vezetett csapata a vári önkormányzattól kapott korábbi megbízás értelmében folytatta a munkát.

A tervezők szerint a Várkert Bazár épületegyüttesének fontos szerepe van abban, hogy élettel telítődjön a várlejtő Ybl Miklós tér által határolt délnyugati része. A Bazár kulcs a Duna és a Királyi Palota egykori kapcsolatainak újjáélesztéséhez. Az alapvető cél a Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülő kertnek korhű rekonstrukciója, kiegészítve olyan rejtett, földalatti beépítéssel, amely biztosítani tudja az ide települő igényes szolgáltatások infrastrukturális hátterét, és egyben alapot ad a környező terület egészséges működéséhez. Ennek megfelelően az építészek az együttest délről záró két bérpalotába bürotelt, luxus apartmanokat és exkluzív szolgáltatásokat képzeltek el, tehát üzleti alapú ingatlanhasznosítást.

A koncepció szerint az Ybl Miklós tér szintje alatt egy 280 férőhelyes parkolót alakítanának ki, amely nem csak az együttes, de a Palota igényeit is szolgálja. Felette nagy belmagasságú térben találhatók azok a multifunkcionális terek, amelyek koncertek, kulturális programok befogadására alkalmasak. Ennek főbejárata az Ybl térről, a Fülke-pavilonból történik, de a fölötte lévő kerttel is kapcsolata van. Ez a nagyvonalú tér a hegy felőli zónájában két kiszolgáló szintre oszlik, amely nem csak a rendezvények infrastrukturális és esetleges gasztronómiai igényeit, de az elegáns, kertben rejtőzködő Pavilon Éttermet is kiszolgálja, mely a Hauszmann féle kert-rekonstrukció egyetlen új, szervesen illeszkedő eleme. Az utcaszintről nyíló déli pavilonsorba is vendéglátó funkciókat helyeztek el mert a KÖZTI munkatársai úgy vélik, hogy a Bazárnak megvannak azok az egyedi tulajdonságai, mellyel Budapest új kulináris szigete lehet.

A kertrekonstrukcióban két új funkció kapott helyet. A pergolasor mögött rejtőzködő Pavilon Étterem mellett a gloriett tengelyébe visszaépített grotta mögé egy kávézót képzeltek el. A kert korhű hangulata és az Ybl-féle architektúra keretezte panoráma biztosítja az egyedülálló atmoszférát. A kert és a mellette lévő Öntőház udvar – amelyek újra átjárhatóak lennének a befalazott Ybl-féle átjáró kibontásával – természetesen akadálymentesen is megközelíthető, a Lépcső pavilon mellől.

Az északi pavilonsorban exkluzív kereskedelmi egységeket kapnának helyet, amelyekkel folytatnák a Lánchíd utcában már fellelhető tendenciát. Az üzleteket kiszolgálását hátulról képzelik el, ezzel is tehermentesítve a nagyvonalú tereket. Ennek a földalatti beépítésnek a második szintjén található a Vármúzeum gazdag kőanyagát bemutató kiállítótér. Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású zárt kert. A Palota felőli magas támfalának árnyékában könnyed, fa pavilonsort helyeztünk el, mely szélesebb közönség kulturált vendéglátására alkalmas, terasza ideális pihenőhely, egyben feljáró a fölötte lévő Palotába vezető úthoz. Az északi Testőrségi Palotába a budai Gundel-t helyeznék el, amely az északi pavilonsor feletti zárt teraszra is kitelepülhet, erősítve az együttes kulináris jellegét. A bazárban helyet kapna az Ifjúsági park történetét bemutató interaktív retro kiállítás is.

A Várkert Bazárhoz tartozik a sokáig kaszinóként működött Várkert Kioszk – az együttes egykori kazánháza –, amelyben kávézó-reggeliző helyet, információs pontot és jegyirodát képzeltek el. Az Ybl Miklós tér forgalomcsillapításának és gyalogosbarát kialakításának sok közlekedési következménye és eleme van, ebből a tervezők egy újfajta kapcsolatot, a vízi közlekedést emelik ki. A Bazárnak igen fontos lenne a pesti Vigadó tér felőli megközelítés, ahonnan hajóval lehetne átjutni az új Erzsébet királyné kikötőbe, amely a Várkert Kioszk alatt várja a polgárokat és a turistákat.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.