Cégvilág

Így menekülhet meg a Várkert Bazár

Az utóbbi időszakban megszaporodtak a Budai Várnegyed fejlesztését célzó elképzelések. A térséggel kapcsolatos egyik legégetőbb probléma a Várkertbazár felújítása és hasznosítása.

A fejlesztési tervek mindegyike érinti a területet, de érdemi lépés még nem történt. Az évtizedekig népszerű koncerthelyszín helyére a legutóbbi, Potzner Ferenc építész által vezetett KÖZTI-csapat koncepciója kulináris szigetet képzelt el szállodával és luxus apartmanokkal az Építészfórumon közzé tett koncepcióvázlat szerint. Így ismét élettel telítődhetne meg a várlejtő délnyugati része.

A Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese 1875-1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült fel, méltó keretet adva a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek. Ybl a középkori előzményeket is belefoglalta nagyívű kompozíciójába (kortinafalak, Vízhordó lépcső, várfalak), kialakítva ezzel a palotába történő feljutás útvonalait. Az együttes északi végét a Testőrségi Palota, déli végét pedig bérházak zárták le. Ezek az építkezések a Palota, a Duna-part és a kertek egyedülállóan koherens, bejárható egységét teremtették meg. A folyópart ezen szakasza a rakparti villamos vonalának kiépítéséig sétatér és park volt, amely a Várkert Bazárról kapta a nevét. A gépháznak épült Várkert Kioszk előtt 1896-ban állították fel Ybl Miklós szobrát, a tér azóta viseli a nevét.

A II. világháború után az erődrendszer rekonstrukciója érdekében elbontották a kortinafalak környezetében álló lépcsőtornyokat és pavilonokat, megszüntetve ezzel a közlekedési útvonalakat. A Várkert Bazár együttesét 1957-1961 között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek során lebontották az Északi Pavilon hátsó részét és újjáépítették a Dunai zárófal ülőfülkés szakaszát. 1961-ben a legendássá vált Budai Ifjúsági parkot alakították ki a Várkert Bazár teraszain, amely 1981-es bezárásáig működött. Az épületegyüttes akkorra már életveszélyessé vált, azóta is pusztul.

A KÖZTI a terveket a Budai Várnegyed és a Várlejtők hosszú távú, komplex fejlesztési koncepcióját az I. kerületi önkormányzat megbízásából készítette. A tervezők a városfejlesztési és építészeti koncepció kialakítását a Várhegy komplex történeti folyamatába illesztették, összhangban az I. kerület integrált városfejlesztési stratégiájával, amelynek fókuszában a hagyomány és megújulás áll. A bemutatott terv közvetlen előzménye a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által 2010-ben kiírt pályázat a Budai Várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának, tanulmánytervének elkészítése. A pályázat végül eredménytelenül zárult, de a KÖZTI Potzner Ferenc által vezetett csapata a vári önkormányzattól kapott korábbi megbízás értelmében folytatta a munkát.

A tervezők szerint a Várkert Bazár épületegyüttesének fontos szerepe van abban, hogy élettel telítődjön a várlejtő Ybl Miklós tér által határolt délnyugati része. A Bazár kulcs a Duna és a Királyi Palota egykori kapcsolatainak újjáélesztéséhez. Az alapvető cél a Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülő kertnek korhű rekonstrukciója, kiegészítve olyan rejtett, földalatti beépítéssel, amely biztosítani tudja az ide települő igényes szolgáltatások infrastrukturális hátterét, és egyben alapot ad a környező terület egészséges működéséhez. Ennek megfelelően az építészek az együttest délről záró két bérpalotába bürotelt, luxus apartmanokat és exkluzív szolgáltatásokat képzeltek el, tehát üzleti alapú ingatlanhasznosítást.

A koncepció szerint az Ybl Miklós tér szintje alatt egy 280 férőhelyes parkolót alakítanának ki, amely nem csak az együttes, de a Palota igényeit is szolgálja. Felette nagy belmagasságú térben találhatók azok a multifunkcionális terek, amelyek koncertek, kulturális programok befogadására alkalmasak. Ennek főbejárata az Ybl térről, a Fülke-pavilonból történik, de a fölötte lévő kerttel is kapcsolata van. Ez a nagyvonalú tér a hegy felőli zónájában két kiszolgáló szintre oszlik, amely nem csak a rendezvények infrastrukturális és esetleges gasztronómiai igényeit, de az elegáns, kertben rejtőzködő Pavilon Éttermet is kiszolgálja, mely a Hauszmann féle kert-rekonstrukció egyetlen új, szervesen illeszkedő eleme. Az utcaszintről nyíló déli pavilonsorba is vendéglátó funkciókat helyeztek el mert a KÖZTI munkatársai úgy vélik, hogy a Bazárnak megvannak azok az egyedi tulajdonságai, mellyel Budapest új kulináris szigete lehet.

A kertrekonstrukcióban két új funkció kapott helyet. A pergolasor mögött rejtőzködő Pavilon Étterem mellett a gloriett tengelyébe visszaépített grotta mögé egy kávézót képzeltek el. A kert korhű hangulata és az Ybl-féle architektúra keretezte panoráma biztosítja az egyedülálló atmoszférát. A kert és a mellette lévő Öntőház udvar – amelyek újra átjárhatóak lennének a befalazott Ybl-féle átjáró kibontásával – természetesen akadálymentesen is megközelíthető, a Lépcső pavilon mellől.

Az északi pavilonsorban exkluzív kereskedelmi egységeket kapnának helyet, amelyekkel folytatnák a Lánchíd utcában már fellelhető tendenciát. Az üzleteket kiszolgálását hátulról képzelik el, ezzel is tehermentesítve a nagyvonalú tereket. Ennek a földalatti beépítésnek a második szintjén található a Vármúzeum gazdag kőanyagát bemutató kiállítótér. Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású zárt kert. A Palota felőli magas támfalának árnyékában könnyed, fa pavilonsort helyeztünk el, mely szélesebb közönség kulturált vendéglátására alkalmas, terasza ideális pihenőhely, egyben feljáró a fölötte lévő Palotába vezető úthoz. Az északi Testőrségi Palotába a budai Gundel-t helyeznék el, amely az északi pavilonsor feletti zárt teraszra is kitelepülhet, erősítve az együttes kulináris jellegét. A bazárban helyet kapna az Ifjúsági park történetét bemutató interaktív retro kiállítás is.

A Várkert Bazárhoz tartozik a sokáig kaszinóként működött Várkert Kioszk – az együttes egykori kazánháza –, amelyben kávézó-reggeliző helyet, információs pontot és jegyirodát képzeltek el. Az Ybl Miklós tér forgalomcsillapításának és gyalogosbarát kialakításának sok közlekedési következménye és eleme van, ebből a tervezők egy újfajta kapcsolatot, a vízi közlekedést emelik ki. A Bazárnak igen fontos lenne a pesti Vigadó tér felőli megközelítés, ahonnan hajóval lehetne átjutni az új Erzsébet királyné kikötőbe, amely a Várkert Kioszk alatt várja a polgárokat és a turistákat.

várkert bazár közti várnegyed királyi palota fejlesztés Ybl Miklós
Kapcsolódó cikkek