Biogázüzem Miskolc mellett
A beruházó a Biogas-Miskolc Kft. projektcég lesz, amelyet három társaság alapított: a WIS Zrt., a Bioenergy Miskolc Kft. és a Mivíz Kft. E három cég mögött tulajdonképpen csak két tulajdonos áll: a WIS-t ellenőrző Wicha József és a Mivíz tulajdonosa, a miskolci önkormányzat. A Bioenergy Miskolc ugyanis a WIS és a miskolci önkormányzati tulajdonú Mihő Kft. kezében van. (Wicha József építési vállalkozót a leggazdagabb magyarok között, egyben a leggazdagabb miskolciként tartják számon.) A technológiatervező a Mélyépterv Komplex Zrt., a generálkivitelező a Körös Consult Kft.
A Megújuló cselekvési terv a hazai biogáztermelés növelését írja elő, szakmai remények szerint ez tükröződik majd a megújuló energiahordozók jövő évtől hatályos új támogatási rendszerében is. A kormány által elfogadott és az Országgyűlés őszi időszakára váró, 2030-ig szóló energiastratégia által kijelölt egyik irány is a lokális energiatermelés kialakítása, amelynek egyik pillére a hulladékok, így a szennyvíz hasznosítása. A biogáz másik fő forrását a mezőgazdasági hulladékok adják.
Az igényelhető támogatások mellett az energiaköltségek várható csökkentése, illetve a többletáram vagy -hő értékesítése is biogázüzemek létesítésére ösztönzi a kellő mennyiségű mezőgazdasági hulladékkal rendelkező vállalatokat. E téren a kaposvári cukorgyár biogáz-beruházása számít az ország egyik mintaprojektjének, míg a várdai fejlesztés arra példa, hogy állami támogatás nélkül is megéri ilyen vállalkozásba fogni. Tavaly jelentették be az ország eddigi legnagyobb, szarvasi biogáz-beruházását, és 2010-ben elkészült a földespusztai létesítmény is. Az idén is szinte havonta érkeztek hasonló projektekről bejelentések.
A fölöslegben termelt biogáz bejuttatható az országos gázvezetékrendszerbe, illetve kinyerhető belőle, majd járművek üzemanyagaként használható fő összetevője, a metán. A metán égetésekor sokkal kevesebb üvegházhatású gáz keletkezik, mint a kőolajalapú benzin és dízel esetében, vagy a szintén olajlepárlási származék propán és bután cseppfolyósított keverékéből gyártott LPG, azaz autógáz égetésekor. A sűrített biometán lényegében a bő 90 százalékos metántartalmú CNG-üzemanyaggal tekinthető azonosnak. 2010 végén világszerte 13 millió, Európában pedig 1,4 millió jármű használt CNG-t a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesülettől kapott adatok szerint.
„CNG-vel járnak például a szegedi közösségi közlekedés buszai és korábban a debreceniek is” – válaszolt lapunknak Domanovszky Henrik, az egyesület elnöke. Tájékoztatása szerint több hazai vállalatnak van saját célra használt CNG-töltő-állomása. A GdF Suez nyilvános kutat is üzemeltet Győrben, várhatóan októbertől pedig a Főgáz hasonló töltőállomása is működik a Mol kőbányai benzinkútján. Az infrastruktúrát biztosító kompresszor épp a napokban érkezik a helyszínre.
Van példa biometán-üzemanyag hazai előállítására is, bár Domanovszky Henrik ismeretei szerint csupán egy. Tavaly októberben adták át Közép-Európa első biometán-üzemanyag tankolására alkalmas töltőállomását a Zalavíz Zrt. szennyvíztisztítójának területén. A biometánt a szennyvíziszapból előállított biogázt tisztításával nyerik ki. Az üzemanyagot elsősorban a Zalavíz autóinak szánták, de egy tavalyi bejelentés szerint ellátnák a város tömegközlekedési járműveit is – akkori adatok szerint – 90-100 forintos literenkénti önköltségi áron.
Negyvenszázalékos árelőny
A CNG üzemanyag jövedéki adóját 2010. január 1-jén nulla forintra csökkentették az addigi, köbméterenkénti 24,5 forintról. Ez körülbelül 40 százalékos árelőnyt hozott a – részben biometánból előállított – sűrített földgáz használói számára. Az adó nullára történő mérséklésére (tehát nem eltörlésére) amiatt került sor, hogy az EU 2023-ig támogatandónak ítéli ezen üzemanyagfajta piacra jutását. Mivel azonban ez nem előírás, a hazai CNG-szakmának erős szószólókra, lobbira van szüksége pillanatnyi kedvező helyzete megtartásához. A jövedékiadó-mentességet élvező bioetanol-forgalmazók épp a közelmúltban veszítették el jövedékiadó-csatájukat – állításuk szerint a rivális, szénhidrogén-alapú benzin forgalmazóinak erős lobbiereje miatt.
