Feladatok érkeztek az IEA-tól

Magyarországnak jó a helyzete ahhoz, hogy jelentős szerepet vállaljon a régió energiabiztonságának növelésében, de bővítenie kell vezetéki öszszeköttetéseit, és újabb erőműveket is kell építenie az energiaügynökség szerint. A szervezet főigazgatója, Tanaka Nobuo kijelentette: Magyarország már számos eredményt elért e területen.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megfogalmazta azon ajánlásait a magyar kormánynak, amelyek révén átláthatóbb és stabilabb lehet az energiagazdálkodásunk. A szervezet ötévenként minden tagországa energiapolitikáját felülvizsgálja.

„Magyarország energiabiztonságát célszerű a térségbeli országokkal, főként a visegrádiakkal együtt vizsgálni” – közölte az IEA főigazgatója a Világgazdasággal. Tanaka Nobuo szerint a régiós együttműködéssel, például az észak–déli gázfolyosó megteremtésével diverzifikálható a gázimportunk. Ilyen összefogásra épp a magyar energiapolitika szolgált jó példával a gázszállítások 2009 eleji elakadásakor. Ugyanakkar az árampiaci összeköttetések is egyre fontosabbá válnak a német atomerőművek leállításával. A kínálat szűkülni fog, megnő az atomerőművet üzemeltető országok jelentősége, és még fontosabbá válnak a megújuló energiahordozók is. Hazánk már eddig is „ragyogó eredményeket ért el e téren”, de az IEA a többi kormány mellett nekünk is a regionális árampiaci együttműködés erősítését javasolja.

A szervezet főigazgatója elismerte, hogy az adott országok szempontjából kockázata is van annak, ha az ellátásbiztonsága szempontjából bizonyos létesítmények a határaikon kívül vannak. (Az MVM romániai együttműködésben mérlegeli a szivattyús tározós erőmű létrehozását, szó van majdani nukleáris összefogásról, több szomszédunk pedig a mi gáztárolóinkra hagyatkozik.) „Még sincs más út, mint a kooperáció” – magyarázta, hiszen egyes országoknak nincsenek olyan földtani adottságaik, hogy gáztárolót alakíthassanak ki, amelyek gázforrásnak is számítanak, piac-egyensúlyozási eszköznek és biztonsági esetek kezelésére is használhatók.

Tanaka Nobuo szerint még nyitott, hogy a déli gázfolyosóra tervezett csövek közül melyik a legígéretesebb. Bár az orosz részvétel nélküli tervek a hoszszú szállítás miatt drágának ígérkeznek, minden új cső közelebb visz a diverzifikáláshoz.

Az IEA főigazgatója a diverzifikálás előnyeivel válaszolt azon kérdésünkre is, vajon az orosz importtól való függés csökkentése érdekében nem hiba-e geopolitikailag kockázatos térségek felé is fordulni. Mint rámutatott, az új csövek révén távolabbi források is elérhetővé válnak, emellett Európának egyre inkább összpontosítania kell a palagázra, amelyből Lengyelországnak, Franciaországnak, de vélhetőleg Magyarországnak is bőségesen van. Az országnak fel kell mérnie, hogy az új geopolitikai helyzetben mely lehetőségeket hogyan használja ki.

Az IEA a napokban megvitatja a biztonsági olajkészletek következő tételének a piacra dobását. Kérdés, érdemes-e beavatkoznia, ha a kereslet folyamatosan erősödik, a kínálat pedig nem tud vele lépést tartani. „A trendet valóban nem tudjuk befolyásolni, de a pillanatnyi ellátási zavarok esetén be kell avatkozni” – válaszolt Tanaka. Az árakat felfelé hajtja Kína, India és Brazília fokozódó olajigénye, közben nő a termelés költsége is. E drágulás ellen csak hatékonyságjavítással védekezhetünk.

Az árakat növelő energiaadók Európában kétszer akkorák, mint az USA-ban. Ám míg például az OPEC olajbevétele a termelő országokat gazdagítja, a szén-dioxid-adó visszaforgatható a felhasználó országok energiahatékonyságának javítására.

Még nem látni, milyen lesz az olajkorszak után közlekedési rendszer. A villanyautózás mellett – amelyre Kína hatalmas öszszegeket fordít, s a technológia világvezető országa lehet – életképes lehet a hidrogénautózás, befuthatnak a hibrid járművek, sőt a gáz olcsóbbá válása esetén a cseppfolyós gázüzemű autók is. Ám mindez infrastruktúra-beruházással jár, átalakulnak az egyéni és a tömegközlekedés arányai, ezzel életformánk is.

Megdrágulhat a víz is, a háztartásoknak, a mezőgazdaságnak és az iparnak, mert hozzáférhetősége romlik a klímaváltozás miatt.

A legjobb öt és a legrosszabb öt

„Az IEA minden megállapításával egyetért a magyar kormány is, de az ajánlások nem mindegyike valósítható meg – válaszolt a Világgazdaságnak Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. – Ilyen az ügynökség által kifogásolt különadó. Az IEA-nál nem értik, hogyan lehet, hogy míg Magyarország nem tartozik az öt legfejlettebb ország közé, benne vagyunk abban az ötben, ahol a legdrágább az energia. A magyar kormánynak e kérdést a lakosság tűrőképességének figyelembevételével kellett kezelnie, ez indokolja a különadó létét.”

Vezető régiós energiapiaci szerepe fenntartására építve javítsa az energiaellátást és az energiabiztonságot

Tegye világossá az áramellátással kapcsolatos elvárásait és atomerőművi fejlesztési terveit

Teremtsen vonzó és kiszámítható feltételeket az energia-infrastruktúra beruházásaihoz

Minden ágazatban javítsa az energiahatékonyságot, a rászorulókat nem az energiaáron keresztül támogassa-->