Számítógépet a számítógép boltból

A piackutató Magyar infokommunikációs jelentés című kutatásának adatai szerint hardvereket a vállalati és intézményi kör 45 százaléka szerez be számítástechnikai szaküzletből, ez a teljes üzleti piacra vonatkozó rangsorban magasan az első helyet jelenti. Ezt a csatornát leginkább a költségvetési szféra használja – több mint 50 százalékban –, de a nagyvállalatoknál sem ritka, minden negyedik cég él ezzel a lehetőséggel. Az egyes üzleti szegmensek vásárlási gyakorlata között azonban jelentősek az eltérések – mutatnak rá a kutatók.

Az egyéb beszerzési megoldások közül a gyártótól vagy a márkakereskedőtől történő, illetve a rendszerintegrátoron vagy az informatikai cégen keresztüli vásárlások számítanak elterjedtnek. Ezek a cégméret növekedésével arányosan válnak egyre gyakoribbá, a 250 fő feletti nagyvállalati szegmensben pedig dominálnak, itt a cégek mintegy fele közvetlenül, harmada pedig partneren keresztül szerzi be a hardvereit. Ebben a körben az anyavállalatok központosított beszerzései is érdemi szerephez jutnak.

A műszaki áruházban, illetve a hipermarketben megvalósuló üzleti célú vásárlás számottevő arányban csak az egyéb téren is sokszor lakossági viselkedésmintákat mutató, 1–9 fős mikrocégeknél van jelen. A hazai intézményi szegmens gyakorlata leginkább a 10–49 fős kisvállalatokéhoz hasonlít, előbbinél azonban a központi beszerzések jóval nagyobb arányúak, mint a cégeknél.

A „márkázott” szoftverek beszerzési forrásai hasonlók a hardverekéihez – mutatnak rá a BellResearch kutatói. A jelenség mögött részben a PC-vel együtt vásárolt szoftverek állnak, illetve a nagyobb cégeknél sok esetben az egységes vállalati politika dönt a beszerzési preferenciákról, és gyakoriak a keretszerződések is.

A nemzetközi gyakorlatban egyre fontosabbá váló elektronikus beszerzési csatornák, az internetes áruházak és piacterek használata Magyarországra még kevéssé gyűrűzött be. A hazai szervezeteknek csupán az 5 százaléka használ ilyen megoldásokat hardvervásárláskor – és ezalól a nagyvállalatok sem jelentenek kivételt. Az alacsonynak mondható hazai penetrációs adatok azt vetítik előre, hogy e téren az igazi áttörés még akár évekig elhúzódhat – prognosztizálják az elemzők –, noha a beszerzésekben az internet – mint információs és kommunikációs csatorna – szerepe egyébként folyamatosan nő.