A forgalom 80 százalékát képviselő szállodák vendégforgalma minden hónapban élénkült, melyben a négycsillagos, illetve a wellness-szállodák vendégforgalma volt meghatározó (mind a külföldiek, mind a belföldiek esetében). A belföldi vendégek száma stagnált, a külföldi vendégeké 8 százalékkal emelkedett. Az év első felében áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt júniusban regisztrálták a szálláshelyek.
A vizsgált időszakban 1 millió 551 ezer külföldi vendég 4 millió 146 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 8, az éjszakáké pedig 6 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van.
A legjelentősebb küldő országok közül kizárólag az olasz és a német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Oroszországból, Romániából, Franciaországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők éjszakáinak száma nőtt. A külföldi vendégforgalom jelentős részét realizáló szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő növekedést regisztráltak a szálláshelyek, a vendégek száma 14, a vendégéjszakáké 12 százalékkal bővült.
A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három-, a két-, valamint az egycsillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának emelkedése – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt. 2011. január 1-jétől Magyarország fél éven keresztül első alkalommal töltötte be az Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Az elnökség jelentős turisztikai forgalmat és bevételt generált hazánk számára. Az érkező vendégek fogadására kijelölt – négy-, illetve ötcsillagos – konferenciaszállodákban a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 13, illetve 12 százalékkal emelkedett. Az elnökség keretein belül a külföldről érkező vendégek elsődleges úti célja Budapest volt. 2011 első felében a főváros szállodáiba érkező külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 10, illetve 8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ez közel azonos a tavalyi évben regisztrált fellendüléssel.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 1 millió 677 ezer belföldi vendég 3 millió 749 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt stagnált 2010 január–júniusához képest. A belföldivendég-forgalom 71 százalékát fogadó szállodákban 7 százalékos növekedést regisztráltak mind a vendégek, mind az éjszakák számában.
A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 22 százalékkal csökkent. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a 239/2009(X.20.) rendelet következményeként egyes panziók minősítése egyéb szálláshellyé változott, amely befolyásolta a kapacitás és a vendégforgalom alakulását. A belföldivendég-szám visszaesése a panziók esetében – kilenc turisztikai régióból – négyet érintett.
A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 megfigyelt időszakában mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknél 2,3 százalékkal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlen képet mutatott az év első felében. Január–júniusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma – főként a külföldivendég-éjszakák csökkenésének következtében – 19 százalékkal romlott, a wellness-szállodákban – a kapacitásnövekedés ellenére – 4 százalékkal mérséklődött az éjszakák száma az előző évhez viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli és az észak-alföldi turisztikai régióban csökkent összességében a vendégforgalom.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 7 százalékkal. A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 43 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 61%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 49 százalékos foglaltságot értek el. A szállodai foglaltság összességében 3 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 49 százalék.
A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 29 százalékos kihasználtsággal működtek. A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 6 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–júniusban összesen 107 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 57 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák
bruttó átlagára 14 076, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 5994 forint volt. Az ötcsillagos kategóriában az előző év azonos időszakának értéket 3 százalékponttal meghaladó foglaltság, illetve a szállodai átlagárak 2 százalékos növekedése a (bruttó) REVPAR-mutató 5 százalékos emelkedését eredményezte júniusban. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január–júniusban 9000 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3600 és 21 000 forint között alakult (ami körülbelül 34–116, illetve 13–79 eurónak felel meg).
Júniusban átlagosan 267 forint volt egy euró, ami az első hat hónap átlagában 1 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
Kínálati oldalon 2011. június 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2748 volt, ezen belül 876 szálloda 52 ezer szobával, 979 panzió 11 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 892. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken júniusban közvetlenül több mint 29 ezer főt foglalkoztattak, ami 1,2 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A részmunkaidős foglalkoztatás súlya a szállodákban kategóriánként változó, 5–10 százalék között mozog, a kölcsönzött munkaerő lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységekben van jelen, súlya azonban ott is minimális.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értéknövekedése lényegesen elmaradt a nemzetgazdaság egészétől, a beruházások hosszú idő óta visszaesnek, csakúgy, mint a foglalkoztatottság. Az áremelkedés az ágazat egészében csak 2,4 százalék volt az I. félévben az előző év azonos időszakához képest.
