A szarvasgombát a rómaiak, sőt, már i. e. 3000 évvel a sumérok is ismerték, s Európában is az arisztokrácia kedvelt étele volt. Rossini, az ínyenc zeneszerző a szarvasgombát a gombák Mozartjának tartotta, Brillant-Savarin francia gasztronómus pedig a 19. század elején keresztelte el a konyha fekete gyémántjának, s élvezettel fogyasztotta a májustól novemberig termő, főtt kukoricára emlékeztető illatú, finom dióízű nyári szarvas- vagy más néven gímgombát. Ma igazi luxuscikknek számít, kilónkénti ára 40 és 100 ezer forint között mozog, így kijelenthető, hogy a világ egyik legdrágább étele.
Pedig ízintenzitása miatt valójában inkább fűszer, mert ugyan B-, D- és K-vitamin-tartalma magas, kalóriatartalma csekély. Ha hódolni akar a szarvasgomba-élvezetnek, s piacon bukkan rá a csemegére, akkor figyelnie kell, hogy a gumó valóban kemény legyen, érezze jellegzetes illatát, termőtestén ne látsszanak féregrágta járatok. Főleg pástétom, kolbász, libamáj ízesítésére alkalmas, vagy borban főzve, olajos papírban sütve készíthető el. Kiváló olaszos tészta- vagy tojásos ételekhez is. A gombát meg kell hámozni, de a héja túl értékes ahhoz, hogy egyszerűen eldobja, főzze bele egy levesbe vagy mártásba.
Aki saját maga szeretné felkutatni a gombát, szervezett szarvasgomba-vadászattal egybekötött turistaúton ismerheti meg a szedés, kutatás rejtelmeit. Varga
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.