Javult Szolnokon az áramellátás
Szolnok növekvő villamosenergia-igényének kielégítésére a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) 5,3 milliárd forintból kibővítette a várost ellátó, addigi 220/120 kilovoltos alállomást. „A biztonságos áramellátás érdekében az eddiginél nagyobb feszültségszintre volt szükség, ezért a meglévő létesítményt egy 400/120 kilovoltos egységgel egészítettük ki” – tájékoztatta a Világgazdaságot a Mavir vezérigazgatója. Tari Gábor emlékeztetett, hogy villamosenergia-felhasználás szempontjából Szolnok mindig is fogyasztói súlypontnak számított: az ötvenes években telepített alállomást a hatvanas években már 220 kilovoltosra bővítették, s várható volt, hogy további fejlesztésekre is szükség lesz. Ezért az Albertirsa–Békéscsaba távvezetéket eleve Szolnok közelében vezették el, hogy a soron következő, azaz a most átadott szolnoki bővítésnél minimális legyen az új vezetéképítési igény.
A Mavir tavaly zárta le a 15 éves rekonstrukciós és hálózatfejlesztési programját. „Jelenleg a korábbiaknál kisebb költségigényű, de az áramellátás biztonsága miatt fontos szinten tartó, bővítő projekteken van a sor. Ilyen volt már a szolnoki is, s ilyen lesz a soron következő dunaújvárosi, majd a debreceni is” – válaszolt lapunk kérdésére Tari Gábor.
Megnehezíti és kissé meg is drágítja a hazai áramellátást, ha az erőművek éppen olyankor kerítenek sort az éves rendes karbantartás miatti üzemszünetükre, amikor amúgy is nagy a villamos energia iránti kereslet. Ezért a Mavir a közelmúltban felkérte a hazai erőműtársaságokat, próbálják meg a tavaszi és az őszi időszakra áttenni leállásaikat, mert így a kapacitásaik nem éppen akkor esnek ki a piacról, amikor a kánikula idején bekapcsolt légkondicionálók felnyomják az áramkeresletet. Mint Tari Gábortól megtudtuk, a paksi atomerőmű is nagyobbrészt el tudta terelni a blokkonként 3-4 hetes üzemszünetét a nyári csúcsidőszaktól. Cáfolta azon értesülésünket, hogy a paksi karbantartás zavart, felszökő árakat okozott volna a piacon. „Az atomerőmű tervezett karbantartása a piaci szereplők számára kiszámítható volt, fel lehetett rá készülni. Az persze természetes, hogy ha szűkül a kínálat, az némi drágulást hoz. Jelen esetben a kereskedők többségében importból pótolták a hiányzó árammennyiséget. Úgy látszik, külföldről olcsóbban lehetett vásárolni, mint a hazai termelőktől” – fogalmazott.
A termelők egy része – a támogatástól elesett, áramot és hőt egyszerre előállítók többsége – nem a karbantartások miatt nem termel. Nem élnek, mert jórészt versenyképtelen áraik miatt nem tudnak élni a számukra az áramtőzsdén létrehozott értékesítési lehetőséggel. Tari Gábor szerint a helyzet az őszi fűtési idény beindulásával jobb lesz, mert, ha e – jórészt kis – erőműtársaságok hőt is előállítanak, akkor javul az áramtermelésük gazdaságossága is.
Lehet olcsóbb áramot is találni
Átlagosan 8-10, de akár 20 százalékkal is csökkenthetik villamosenergia-költségeiket azok a kkv-k, amelyek áramszolgáltatót cserélnek – mutatta ki az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. felmérése. „Még ha az átlagos költségcsökkenéssel, illetve egy átlagos – évi 50 ezer kilowattórát fogyasztó – kis céggel számolunk is, évi mintegy 100 ezer forint a tét” – hívja fel a figyelmet Kis Gergely energiakereskedelmi igazgató.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.