A fogyasztó gyógyszer visszavág: így küldte padlóra a dánokat a Novo Nordisk, és csatlakozott az Orsted is
Már-már úgy tűnt, a dánoknak minden anyagi problémájuk megoldódott. A vállalataik sikert sikerre halmoztak. A cukorbetegség elleni Ozempicet és a túlsúlyosoknak fejlesztett Wegovyt gyártó Novo Nordisk gyógyszergyártó tavaly Európa legértékesebb cége lett. A világ legnagyobb tengeriszélerőmű-fejlesztőjeként ismert Orsted pedig gyors nemzetközi terjeszkedésre készült, miközben a kormányok világszerte öntötték a pénzt a zöldenergiába.
Fordult a kocka Dániában, leépít a Novo Nordisk
Idén azonban fordult a kocka, szerdán a Novo bejelentette, hogy 9000 munkavállalót bocsát el – felerészt Dániában –, miután elvesztette vezető szerepét az elhízás elleni gyógyszerek amerikai piacán a helyi rivális Eli Lillyvel szemben.
Az Orsted is kénytelen volt több milliárd dolláros projekteket lemondani, súlyos leírásokat végrehajtani és új tőkét bevonni az emelkedő költségek, az akadozó ellátási láncok és Donald Trump tengeri (offshore) szélenergia ellen indított háborúja nyomán. Mindkét vállalat részvényei zuhanórepülésbe kezdtek, a korábban jellemző befektetői eufória kámforrá vált.
A két óriás megrendülése pedig nem csupán a befektetőket és a cégek vezetőit rázta meg. A Novo kudarcai sokkolták a dán minisztériumokat, nyugdíjalapokat, sőt még a háztartásokat is. A fogyasztói bizalom romlik, mind a belföldi fogyasztás, mind az ország virágzó befektetési kultúrája várhatóan megsínyli a negatív fordulatot.
Az elemzők máris alacsonyabb növekedésre számítanak, és sokan attól félnek, hogy Dániát is eléri a Nokia-hatás. Finnország ugyanis néhány évtizede szintén túlzott függőségbe került a mobilgyártó gigásztól, ami megbosszulta magát, amikor megjelent az iPhone, és egyszeriben véget ért a Nokia aranykora.
Az ország két ikonikus cégével kapcsolatos kellemetlen hírek akkor érkeztek, amikor a fogyasztói bizalom amúgy is a padlón van, és a dánok aggódnak a gazdaság állapota miatt
– mondta Las Olsen, a Danske Bank vezető közgazdásza. „A nagyon borongós hangulat könnyen tovább romolhat, és csapást zúdíthat a fogyasztási hajlandóságra” – tette hozzá.
A legnagyobb pofont Kalundborg kapta
A legjobban talán Kalundborg városát sújtotta le a Novo Nordisk lefordulása, hiszen ott található a gyógyszergyártó legnagyobb üzeme, és a helyiek nemcsak a gyárat töltik meg, hanem rengeteg pénzt fektettek a Novo részvényeibe is.
A Novo és az Orsted mellett dán sikertörténet a világtengerek egyik legnagyobb tengeri fuvarozójának, a Moller-Maersknek a növekedése is.
- A Legót,
- a Jysköt
- és a Carlsberget
pedig Magyarországon sem kell bemutatni.
Míg az ország tíz legnagyobb vállalatának a bevételei az 1980-as években a dán GDP mintegy 20 százalékát tették ki, ez az arány ma már körülbelül 45 százalékra rúg
– állítja Martin Jes Iversen, a Koppenhágai Üzleti Iskola kutatója. Ezek a vállalatok Dániát a világ egyik leggazdagabb országává tették.
Sőt, beépült a dán mentalitásba is, hogy magas szintű a jólétünk, aminek az a képességünk az alapja, hogy rendkívül sikeres multinacionális vállalatokat építünk
– ezt már Jeppe Nevers, a Dél-dániai Egyetem történésze emelte ki.
Mintha katonai támadás érte volna a dánokat
Ehhez képest a dánok valami olyasmit éltek át, mintha katonai támadás érte volna őket, amikor augusztusban az Orsted részvényárfolyama egyharmadával zuhant a hírre, hogy a cég egy 9,4 milliárd dolláros tőkebevonást tervez, amelynek felét Dániának kell állnia.
Kevesebb mint két héttel később aztán jött az újabb csapás, amikor a Trump-kormányzat leállíttatta a munkálatokat egy már majdnem kész, 6,3 milliárd dolláros tengeriszélerőmű-projekten, amelyet az Orsted fejlesztett Rhode Island partjainál. A cég azóta bíróságon támadta meg a döntést, de ez nem hozott gyógyírt az állampolgárok megrendülésére.
A kormány ugyan igyekezett megnyugtatni a dánokat, hogy nem jelent gondot az egyszeri tőkeinjekció, és csak arról van szó, hogy a korábban készpénzben tartott összeg most részvényekbe került, mégis kényes kérdéssé vált az extra kiadás. Olyan részvényekbe fektették ugyanis az adófizetők pénzét, melyek azelőtt több mint 80 százalékot vesztettek 2021-es értékükhöz képest, amit természetesen heves kritikával illettek az ellenzéki pártok is.
Késhegyig menő vitákat váltott ki az is, hogy meddig érdemes elmenni a nemzeti bajnokok támogatásában, és hogy vajon nem pont az szolgáltatta-e ki a vállalatot az Egyesült Államoknak, hogy túlzottan szoros kapcsolatban állt a dán állammal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.