BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Munkahelyeket teremthet a biogazdálkodás

A különböző foglalkoztatási, szociális programokban jelentős szerephez juthat az élőmunka-igényes biotermelés – állítják szakértők, akik szerint rövid időn belül akár meg is lehetne többszörözni a termelésbe bevont területek nagyságát. Itthon – főképp a magas árak miatt – egyelőre csak lassan nő a natúr termékek iránti kereslet, így ezek túlnyomó része külföldön talál piacra.

Ma már se szeri, se száma a bioélelmiszereket reklámozó híreknek, recepteknek, bioboltoknak. Sokan ugranak is ezekre, veszik a bio-, öko- vagy natúr termékként kínált zöldséget, gyümölcsöt, krumplit, paradicsomot, cukkinit, banánt, tejterméket, ivólét, lekvárt, tésztát, húsféléket, sőt bort és pálinkát, még akkor is, ha zsebüket igencsak próbára teszi a vásárlás. Az ilyen termékek árcéduláin többnyire dupla akkora, vagy annál is nagyobb szám szerepel, mint a „közönséges” árukéin.

Bár az igaz, hogy bővül az egészséges élelmiszerek rajongótábora, messze vagyunk még attól, hogy ideálisnak lehessen mondani a hazai biogazdálkodás arányát. Mint Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, jelenleg 120-130 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás Magyarországon, ez a teljes művelésbe vont terület 2,4 százaléka. Az Európai Unióban ez az arány átlagosan fölötte van az 5 százaléknak, a legjobbak – így például Ausztria – a 20 százalék körüli arányt közelítik. A szakember kívánatosnak tartaná a tízszázalékos hányad elérését. Ez nem irreális terv, főleg, ha sikerül kiaknázni a hazai és uniós pályázatokban rejlő lehetőségeket. Roszík Péter sokat vár a készülő új vidékfejlesztési stratégiától is, melynek most zajlik a társadalmi vitája. Úgy látja, a különböző foglalkoztatási programokban, a szociális földprogramokban is jelentős szerephez juthat a biogazdálkodás. Ez a típusú termelés ugyanis igencsak komoly élőmunkát igényel. A kormányzati tervek szerint egyébként 2015-re 200 ezerre nőhet, s további öt éven belül akár 350 ezer is lehet a hazai bioterületek nagysága.

Az IFOAM (International Federation of Organic Agricultural Movements – Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) felmérése szerint Európa legtöbb országában bővül a biotermékek iránti kereslet. A rendelkezésre álló 2009-es adatok szerint az unió államaiban együttvéve 260 ezer gazdálkodó végzi ezt a tevékenységet, a termelésbe bevont terület nagysága 8,3 millió hektárra tehető.

Nyugat-Európában gazdasági világválság ellenére sem esett vissza a biotermelési, -vásárlási kedv, nálunk azonban megtorpant a piac és csak lassan nő a kereslet. Az ökotermékek éves hazai forgalmát egyes szakértők 20-25 milliárd forintra teszik. A szűkös vásárlóerő miatt a termékeknek csak kisebbik része landol itthoni kereskedőknél, zömük, 80-90 százalékuk külföldön kel el. Svájc az egyik legnagyobb felvevőpiacunk, ott részben helyi fogyasztásra, részben pedig, feldolgozottabb formában reexportra kerül a magyar áru. Nem véletlen, hogy a szakma szeretné elérni, hogy a kínálatban ma még domináló alapanyagok mellett növekedjen a magasabb feldolgozottságú termékek aránya. A termelést egyébként hasonló struktúra jellemzi, mint a hazai agrárgazdaság egészét – mutatott rá Roszík Péter –, de van néhány kultúra, amelyet különösen kedvelnek a gazdák, ilyen például a tönkölybúza, az olajtök és a szőlő, gyümölcs, melyre viszonylag könnyen lehet pályázati pénzeket szerezni.

Mitől bio?

Sokan nincsenek tisztában, mi is tartozik a biotermék fogalmába. Fontos, hogy a termesztés, illetve tenyésztés vegyszermentesen történjen, a biogazdaság területe minél messzebb legyen a szennyező ipari, egyéb létesítményektől, s minél kevesebb gépi segítséget vegyenek igénybe a munkák során, maga a termék előállítása pedig környezetkímélő módon történjen. Egyes kutatások szerint a bioélelmiszerek tápanyagtartalma akár a duplája is lehet a hagyományos termékekének. Tévhit azonban, hogy ezekben az élelmiszerekben semmilyen adalékanyag nincsen, hiszen a távolabbról beszerzett termékek, alapanyagok hosszabb élettartamához, illetve bizonyos kórokozók távoltartásához szükség lehet ezekre, ám csak szigorúan korlátozott mennyiségben. Persze nem árt tudni, hogy a világban vannak olyan szakvélemények is, melyek szerint koránt sincs bizonyítva, hogy egészségesebbek lennének a bioélelmiszerek, a vita még tart.

Miért drága?

Az ökotermékek magasabb árát elsősorban a termelési kockázatokkal magyarázzák a szakértők. Mivel nem használnak vegyszert az előállításuk során, sokkal inkább megsínylik az időjárás viszontagságait, a kártevők pusztításait. S azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy adott területen kisebb a betakarítható mennyiség, mint a hagyományos termelés esetében. Érdemes azonban megbizonyosodni arról, hogy valóban biotermék-e az, amiért végül kifizetjük a magasabb árat. Jó tudni, hogy amelyik terméken nincs rajta a hivatalos tanúsítvány jelzése, az jogosulatlanul, megtévesztően használja a „bio” vagy „öko” megnevezést.

Kik veszik?

A Nielsen piackutató egyik közelmúltban készített nemzetközi felmérése szerint bioterméket csak minden nyolcadik magyar szokott vásárolni, míg Európában átlagosan minden harmadik. A magyarok fő szempontnak tartják, hogy a bio egészségesebb. Ugyanakkor sokan vannak, akik nem engedhetnek meg maguknak ilyen drága termékeket.

A bio hazai híveinek fontos szempont a GMO-mentes táplálkozás. Mások szerint előnyös, hogy környezetkímélő módon folyik az előállítása. Vannak szkeptikusok is, akik egyszerűen nem hiszik, hogy a bioélelmiszerek tápértéke magasabb lenne vagy egészségesebbek volnának. A magyarok negyede (Európában 12 százalékos ez a mutató) nem jut el olyan üzletbe, ahol bioterméket árusítanak.

Ki miért veszi?

Forrás: Nielsen piackutató

(2010, a vásárló válaszadók százalékában)

Ország Egészségesebb Mentes növényvédő szerektől, mérgektől

Ausztria 60 57

Csehország 76 61

Horvátország 73 53

Lengyelország 68 46

Magyarország 84 70

Németország 59 67

Portugália 77 58

Románia 81 53

Ukrajna 79 51

28 európai ország átlaga 67 55

(2010, a vásárló válaszadók százalékában)

Ország Egészségesebb Mentes növényvédő szerektől, mérgektől

Ausztria 60 57

Csehország 76 61

Horvátország 73 53

Lengyelország 68 46

Magyarország 84 70

Németország 59 67

Portugália 77 58

Románia 81 53

Ukrajna 79 51

28 európai ország átlaga 67 55

Biotermékeket vásárlók Forrás: Nielsen piackutató

(2010, a válaszadók százalékában)

Ország Arány

Ausztria 59

Csehország 13

Horvátország 33

Magyarország 13

Lengyelország 40

Németország 41

Portugália 36

Románia 46

Ukrajna 56

28 európai ország átlaga 35 Ellenőrzött vállalkozások Forrás: Biokontroll Kft.

(Magyarországon, 2010-ben)

Vállalkozás típusa Vállalkozások száma

Termelő 1 496

Feldolgozó 219

Termelő + feldolgozó 35

Feldolgozó + importőr 4

Importőr 3

Egyéb (nagy- és kiskereskedelmi egységek, raktározók, éttermek stb.) 177

Összesen 1 934 Ellenőrzött terület Forrás: Biokontroll Kft.

(Magyarországon, 2010-ben, hektár)

Átállás alatt 26 904,92

Átállt 92 299,84

Összesen 119 204,76 -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek