Nehezen újul a hazai erőműpark
Az MVM energiaportfólióján, egyúttal az országon belül is a Paksi Atomerőmű a legnagyobb társaság, amely 2010-ben 167,9 milliárd forintos árbevételt ért el. Rekordnagyságú, 27,1 milliárdos volt az üzemi eredménye is, az adózott eredmény szempontjából azonban a harmadik legnagyobb árbevételű erőműtársaság, a Mátrai Erőmű volt a listavezető. Utóbbi tulajdonosa a nyereségnek csak a felét vette ki, míg Paks tulajdonosa lényegében az egészet. Igaz, az MVM-et a másik oldalról húzta az ág: a Vértesi Erőműnek 11,5 milliárd forintos vesztesége lett. Hasonló, bár nagyjából feleakkora mínuszt csak az AES Tisza Erőmű mutatott fel.
A válság és a szabályozásváltozások – utóbbiak között is főként az áramár-támogatások tervezett, mára jórészt megvalósult visszafogása – rányomták a bélyegüket 2010 hazai erőmű-fejlesztési terveire. Szakértők szerint az országban 2025-ig összesen 6200 megawattnyi kapacitást kellene létrehozni részben az elöregedő, kieső kapacitások pótlására, részben a növekvő igények kielégítésére. A válság előtt, 2008-ban összesen 8200 megawattnyi nagyerőművi kapacitás létesítésére készültek legkésőbb 2020-as átadással a vállalatok az ETV-Erőterv nyilvántartása szerint. A kör tavaly a Siemens részvételével Szeged mellett építendő, gáztüzelésű erőmű tervével bővült, a paksi blokkok viszont 2020 után épülnének. Utóbbiakról azonban még nincs döntés, s bár néhány évig párhuzamosan működnének az élettartam-hosszabbításuk után véglegesen leállítandó egységekkel, alapvetően nem pluszkapacitást adnának, hanem a kiesőket pótolnák.
A korábban tervezett nagyerőművek közül azonban tavaly csak azoknak az építése folyt, amelyeknek a munkálatai már korábban is elkezdődtek. E projektek nagy része 2011-ben zárult le, ennek köszönhetően az idén erőmű-átadási miniboom zajlott, illetve zajlik az országban. Elsőként az E.On 400 millió euróból épített, 433 megawattos és 59 százalékos hatásfokú, gönyűi gáztüzelésű erőművét avatták fel. Nem sokkal utána a Dunamenti Erőmű is végzett egyik százhalombattai G3-as blokkjának a felújításával, és jelezték: ha a gazdasági környezet úgy hozza, további blokkokat is sorra kerítenek. A közel 200 millió eurós projekt révén az új blokk kapacitása 280 megawattal nőtt, hatásfoka 57 százalékra emelkedett. Folyik a Bakonyi Erőmű ajkai, 58 megawattos gázturbinás egységének a próbaüzeme, itt is hamarosan átadás várható. Az erőműtársaság a napokban született döntés értelmében az addigi többségi tulajdonos, az MVM kezébe kerül. Szintén egy 2010 őszén beadott engedélykérelem alapján indult meg e nyáron a Mol–CEZ páros beruházása a százhalombattai olajfinomító – már Ercsihez tartozó – ingatlanján. Mintegy 700 millió euróból egy több mint 800 megawattos, kombinált ciklusú gázerőmű épül, átadását 2015-re tervezik.
Az idén dőlt el néhány olyan erőmű, illetve erőműterv sorsa is, amelyek esetében a gazdasági válság 2010-es hatásai, illetve rossz tulajdonosi döntések után kellett határozni. Ez év májusában került például magyar kézbe az amerikai AES két, kényszerpihenőn lévő erőműve, a borsodi és a tiszapalkonyai. A létesítmények a tulajdonosváltástól remélhetik, hogy nem zárják be őket. Az MVM kivette portfóliójából a veszteségforrásnak minősülő vásárosnaményi erőművet, amelynek a kivitelezési előkészületei már megkezdődtek. 2014-ben le kell állítani az állami energetikai csoport vértesi erőművét is, annak ellenére, hogy néhány gyors intézkedéssel sikerült nullszaldósra kihozni a gazdálkodását. Igaz, a legfrissebb hírek szerint ez a leállás még korántsem biztos. Egyelőre úgy áll, hogy a Mátrai Erőmű sem kap új lignitblokkot. Hosszabb időre lekerült a terítékről az EMFESZ nyírtassi erőmű-építési terve is, sőt, a projektcég ki is került a jelenleg aktív tevékenység nélküli, korábban gáz-, sőt áramkereskedelemmel is foglalkozó társaság ellenőrzése alól. A Budapesti Erőmű ez év elején jelezte: a válság és a szabályozási változások miatt nem fog bele a Kelenföldi Erőmű hatékonyságjavító programjába, a Dunaferr erőműtársasága pedig későbbre tolta dunaújvárosi projektjét.
Úgy tűnik, hogy a 2010-ben lendülettel zajlott és ebben az évben átadott projektek után a Mol százhalombattai beruházása, esetleg a Dunamenti Erőmű G4-es blokkjai lehetnek a következő nagy fejlesztések. Utóbbiról korábban erre az évre ígértek döntést, erről azonban még nem jött hír. 2011 egyik nagy energetikai eseménye az lesz, ha az Országgyűlés meghozza a paksi bővítésről szóló döntését. Ezt azonban egy másik, szintén idei esemény teszi nehézzé. Az év elején egy hatalmas szökőár hatásai nyomán megsérült a fukusimai Dai-Icsi atomerőmű. Világszerte, így Magyarországon is felmerült a kérdés: szabad-e továbbra is vállalni az atomerőművek fenntartásával járó kockázatot, s ha igen, az adott országok atomerőművei mennyire állnak ellen fokozott környezeti behatásoknak? A legtöbb országban kiálltak az atomenergia mellett, de az addiginál sokkal nagyobb biztonságot várnak el. A magyar uniós elnökség idején született meg a döntés, hogy az Európai Unióban működő nukleáris létesítményeket fokozott terhelési, igénybevételi próbáknak kell alávetni. A paksi atomerőmű állta a sarat a közelmúltban lezajlott stresszteszten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.