A termelés húzza felfelé a Molt

A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) kutatás és termelés (upstream) üzletága jól szerepelt a javuló nemzetközi feltételek közepette az év első kilenc hónapjában, finomítási és értékesítési (downstream) tevékenységére azonban ránehezedett a magas kőolajár és a gyenge finomítói árrés. A szállítási üzletág (midstream) a cég várakozásai szerint szerepelt. „A Mol erős cash flow-termelő képessége és stabil pénzügyi pozíciója jó alapul szolgál a fejlesztésekhez” – jelentette ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató cége jelentésében. Az első három negyedévben a Mol csoport nettó eredménye 183 milliárd forintot tett ki az előző év azonos időszakának 68 milliárdja után. A jelentős javuláshoz hozzájárult a nettó befektetésfedezeti ügylet számviteli elszámolásának bevezetése is. A csoport árbevétele szeptember végéig 24 százalékkal, 3853,3 milliárd forintra nőtt.

A további célok között szerepel az oroszországi, a szíriai és az iraki szénhidrogén-termelési programok felgyorsítása, az olajfeldolgozáson belül pedig egyebek között a petrolkémiai befektetések.

A Mol 25 százaléka külföldi, főleg intézményi befektetők kezében van, 23,8-e a magyar államé, 7,3-e a csehországi CEZ villamosipari csoporté, 7 százaléka az Oman Oil társaságé, 6,2-e az OTP-é, és vannak további, kisebb tulajdonosai is. A Mol leányvállalata, a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. (TVK) nettó eredménye az első három negyedévben 2781 millió forint veszteség volt, ez 4145 millió forinttal elmarad az előző időszakétól. A TVK vezérigazgatója, Pethő Zsolt szerint szerint a negatív eredmény okai az euróövezeti valutaválságban és az abból következő gazdasági recessziós várakozásokban is keresendők. A petrolkémiai ipar fedezettermelő képességét kifejező integrált petrolkémiai fedezetmutató történelmi mélypontra süllyedt.

Nem lesz gáztároló, pihenőn a SEP Co.

Október 1-jén végelszámolás alá került a Mol és a Gazprom cége, amelyet a Déli Áramlat gázvezetékhez kapcsolódóan egy pusztaföldvári föld alatti gáztároló-beruházásra hoztak létre. „A két társaság közös, alapos elemzés alapján jutott arra, hogy nem ruháznak be a területen” – indokolta a lépést Pánczél Andrea, a Mol kommunikációs igazgatója. Úgy tudjuk, a Mol nemrég felülvizsgálta a beruházás költségbecslését, majd annál mintegy kétszer nagyobb, azaz túl magas kiadást valószínűsített. Tétlen a magyar–orosz kormányközi megállapodás alapján a Déli Áramlat hazai beruházásra létrehozott SEP Co. Kft. is. A Mol–Gazprom páros cégétől a projekt már korábban átkerült Déli Áramlat Zrt. néven az MFB és a Gazprom ellenőrzése alá, a SEP Co. feladata pedig a megvalósíthatósági tanulmányra szűkült. A Déli Áramlat Zrt.-ben az MFB-t épp most váltja fel az MVM Zrt., amelynek feltehetően nem lesz szüksége a SEP Co.-ra.