Lassan arról kezdhetünk beszélni, hogy túlerősödik a forint a gazdasági szereplők árazásaihoz képest – mondta a Világgazdaságnak Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője, miután az elmúlt hetekben sorra döntötte meg a rekordokat a hazai fizetőeszköz. Január óta az euróval szemben már 5 százalékkal, míg a dollárral szemben 17 százalékkal erősödött. Az utóbbi esetében már három és fél éve látott alacsony szinten jár az árfolyam, még 2022 áprilisában, az orosz–ukrán háború kitörése idejében jegyeztek 330 alatt egy dollárt a bankközi devizapiacon. Ezek után nem csoda, hogy a világ legjobban teljesítő devizái között tartják számon a hazai fizetőeszközt. Az erős forint azonban nem mindenkinek nyeri el a tetszését.
A forint erősödése kifejezetten jó hír az importőrök és legfőképp a fogyasztók számára, akik megszenvedték a gyengülő fizetőeszköz következményeit. Az elmúlt évek árfolyam-leértékelődése vastagon benne volt az elszálló inflációban, ez különösen 2022–2023 fordulóján volt látványos, amikor az energiaárak elszállása a forint zuhanásával együtt idehaza 25,7 százalékig repítette a pénzromlás ütemét, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Európában egyedülálló kamatszinttel tudott megállítani. Aztán az elmúlt két év kisebb-nagyobb hullámvasútja után, az elmúlt hónapokban mintha megtört volna a forint gyengülő trendje, ez azonban nem minden gazdasági szereplő számára előnyös.
Az Erste Bank elemzője szerint míg exportőroldalon valamelyest segítség volt korábban a forint folyamatos gyengülése, ez most már visszafelé sül el, és helyette arról kell beszélni, hogy egyre inkább kellemetlen helyzetbe hozhatja az exportra termelő cégeket, ha tartósan lemegy 390 alá az árfolyam.
A magyar egy exportorientált gazdaság, a kivitel értéke a GDP több mint 80-90 százalékát teszi ki, így egyáltalán nem mindegy, hogy a magyar gazdaságban hogyan alakul árfolyam. Márpedig az erős forint csökkenő bevételt eredményez az exportőrök számára, akik kevesebb forintot kapnak ugyanannyi devizáért, miközben megdrágítja az exportot is a külföldi vevők számára, emiatt az exportáló cégek összegészében versenyképtelenné válnak a nemzetközi piacokon.
Ráadásul a hazai exportőrök kilátásai egyébként sem rózsásak. Az erőtlen külső konjunktúra és a gyér megrendelésállomány legalább másfél éve komoly nehézséget okoz a kivitelre termelő ipari szereplőknek, így tehát a gyenge termelési színvonal mellett még az erős forint is sújtja őket.
Az elemző szerint ezért a jegybanknak is beszélnie kell a forint erősödéséről jövő héten, amikor a monetáris tanács egy hónap után ismét kamatdöntő ülést tart.
„A mi ügyfeleink is arra rendezkedtek be, hogy idén 410, rosszabb esetben 420 körüli euróárfolyamok lesznek. Ezzel kalkulálták a büdzséiket, legyen szó eladási árakról vagy munkabérekről” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint az év elején még senki sem számolt a forint ilyen látványos erősödésével, ezért is lehet meglepetés sok multi számára. Bár ezek a vállalatok forintban könyvelnek, az anyacég felé euróban kell jelenteni, így az erősebb forint magasabb munkaerőköltséget jelent.
Kétségtelen, hogy néhány esetben kezd némi kényelmetlenséget meg magyarázkodási kényszert eredményezni, főleg a multik számára, hogy mi történik a forinttal
– fogalmazott a közgazdász, aki szerint ez elsősorban a munkaerőköltségek terén jelenthet gondot, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok vállalat mindkét irányba fedezi az árfolyamkockázatokat. Korábban az volt a várakozás, hogy ha idén be is megy 400 alá a forintárfolyam az euróval szemben, lejjebb már nem nagyon fog menni. Most, hogy 390 környékén van, úgy tűnik, továbbra sincs nagy mozgás a vállalatok részéről abban, hogy eladjanak vagy vásároljanak.
Virovácz Péter szerint ez is azt jelzi, hogy nagyon váratlan volt a 390 körüli euróárfolyam, ám korántsem akkora probléma, amihez ne tudnának alkalmazkodni.
Szerinte minden Magyarországon működő cég pontosan tisztában van vele, hogy az árfolyammozgások benne vannak a pakliban, ráadásul nem extrém értékekről kell beszélni. Ami viszont nagyobb gond lenne szerinte, ha sokkszerű mozgást látnánk az árfolyamban, például mert kitörne a béke, vagy felminősítenék Magyarországot, és emiatt hirtelen egy hét alatt 5 százalékot erősödne a forint. Ettől persze nem kell tartani, ezért a vállalatok jó eséllyel alkalmazkodni fognak az új helyzethez.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy valójában tudatosan erősíti a forintot az MNB:
Tavaly szeptemberben állította be a 6,5 százalékos alapkamatot a jegybank, azóta pedig nem változtatott a monetáris kondíciókon, szemben a lengyel vagy a cseh jegybankkal, amelyek csökkentették a kamatokat. Ráadásul időközben bejött a képbe az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed is, amely egy ideje egyre több jelzést küld, hogy újrakezdi a kamatvágási ciklust.
A forint mostani erősödésében is ez utóbbi az egyik döntő tényező, a Fed éppen szerdán a piaci várakozások szerint 25 bázisponttal csökkentheti az irányadó rátát.
A dollár esetében fontos tudni, hogy menekülődevizaként funkcionál, így ha a Fed csökkenti a kamatokat, a kockázati étvágy növekedése az olyan feltörekvő devizák, mint a magyar forint felé tereli a befektetőket. Ellenkező esetben komoly nyomás alá kerül a forint, úgy, ahogy sokáig látható volt 2022-ben, amikor egymás után emelkedtek a kamatok a tengerentúlon.
Harmadrészt az MNB óvatosságát indokolja, amire maga a jegybank is többször felhívta már a figyelmet, hogy az árfolyam hatása az inflációra sokkal nagyobb, mint bármikor, tehát ha korábban megvolt a lehetőség a gazdasági növekedés támogatására az árfolyam leértékelésén keresztül, ez ma már biztosan nincs meg. A 2010-es évek magas nyomású gazdaságának ugyanis egyik fontos eleme volt a tartósan alacsony alapkamat mellett gyengülő forint, csakhogy a 2020-as évekre már egy magasabb inflációs közeg a jellemző, amelyben láthatóan a korábbinál némileg magasabb importált infláció hatása nem engedi, hogy sikerüljön 4 százalék alá tartósan leszorítani a fogyasztói árindexet.
Azt hozzá kell tenni, hogy ugyan a mai napig vita van a közgazdászok között az árfolyam növekedésre gyakorolt hatásáról,
azonban a múltban számos ország sikeresen használta az árfolyam leértékelését.
Például Japán és Dél-Korea is a 70-es, 80-as években tudatosan alacsonyan tartotta az árfolyamát, ami hozzájárult mindkét exportorientált gazdaság felzárkóztatásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.