Az új kórházstruktúra segíthet

Időben vagyunk a kórházak állami kézbe adásának jogalkotási folyamatával – nyugtatta meg a folyamat lelassulása miatt aggódókat az egészségügyért felelős államtitkár. Szócska Miklós elmondta, a december végi állapot szerint jövő májustól áll föl az új rendszer, amelyben az intézmények tulajdonosa az állam, a vagyonkezelő és a fenntartó pedig az egészségügyért felelős államtitkársághoz tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet. Az átadás-átvételt teljes eszköz- és ingatlanfelmérés előzi meg, az intézmények adóssága is az államhoz kerül. A folyamat része lesz a kórházi funkcióváltás is, 15-20 intézmény kistérségi nappali sebészeti ellátó-, illetve sürgősségi fogadóhellyé, krónikus vagy szociális intézménnyé alakul. Az új intézményi struktúra a progresszivitási szinteknek megfelelően, a természetes betegutakat és a közigazgatási határokat is figyelembe véve épül fel, ettől a ma meglévő területi egyenlőtlenségek megszűnése is várható. A kórházak területi ellátási kötelezettségének meghatározásában részt vesznek az orvosszakmai kollégiumok is, egyes szakmai feladatokat csak bizonyos számú beavatkozás igazolásával végezhetnek a kórházak, a szakmai tervek 80-95 százalékos készültségben vannak. Az államtitkár kiemelte az alapellátás megerősítésének a fontosságát, hiszen a háziorvosoknak komoly szerep jut az új betegút követésében. A korábbi háromszázmillió helyett hárommilliárd jut az orvosi munkát minősítő indikátorrendszerre, a parlament előtt van a praxishoz jutást segítő praxiskezelő megalapításáról szóló jogszabály.

A konferencián részt vevő rezidensek mellett már több éve praktizáló szakorvosok is várták: van-e receptje az államtitkárnak a kritikus munkaerőhelyzet orvoslására? Ám Szócska Miklós csak azt tudta megerősíteni, hogy a népegészségügyi termékdíjból az ágazatnak jutó 15 milliárd forintot, az átalakítással megspórolt forrásokat, az Új Széchenyi-terv programjaiból nyerhető forintokat fordítják e célra. Folytatódik az ösztöndíjprogram és a hiányszakmák ösztönzése, e célra kilencmilliárd jut. Nem nyugtatta ez meg a fiatalokat; Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint már 2270-en helyezték letétbe a felmondólevelüket, s változás híján év végén hátat fordíthatnak a magyar kórházaknak. Mivel úgy érzik, az államtitkárság lobbiereje gyenge, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjénél kezdeményeztek konzultációt. Nem szeretnének hátat fordítani az országnak, de a 70-80 ezer forintos havi nettó bérből nem tudnak megélni, családot alapítani. A politikusokat „az egészségügy akut és valóságos helyzetéről szeretnénk tájékoztatni” – jelentette ki Papp Magor, aki szerint a praxiskezelő nem vonzó, hiszen az öt-tíz millió forint hitelhez jutást jelent, ezt nem lehet kigazdálkodni. Kifogásolja azt is, hogy míg a nyáron 600

fiatalnak hirdetett rezidensösztöndíjat a szakminisztérium, most 524-nél meghúzták a határt. Amúgy „nem a rezidens-ösztöndíjkeret telt be, hanem a pohár” – tette hozzá.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint azt kell eldönteni a politikának, „akarunk-e működtetni egészségügyet Magyarországon, vagy sem”. Válaszolni kell arra is, hogy a járulékalapú egészségfinanszírozás alkalmas-e az egyre jobban apadó tb-járulék-bevételek miatt. Éger István szerint „a jelenlegi államtitkárság a jelenlegi kormányzati struktúrában nem alkalmas arra, hogy a forrásigényről tárgyaljon, de erről nem ők tehetnek. Ez politikai döntés kérdése”. S míg a Magyar Kórházszövetség elnöke, Rácz Jenő szerint meg kellene határozni, milyen egészségügyi szolgáltatást várhatnak el az emberek a közbiztosítótól, Éger István úgy látja: az alapcsomagot nem szabad csorbítani, mert nem szakadhat szegények és gazdagok ellátására az egészségügyi rendszer. Rácz Jenő sem ezt akarja, de gyakorló kórházigazgatóként tapasztalja: az évről évre apadó közpénzből ez az ellátás nem tartható, az ágazat már túl van az összeomlás határán. Ha tudatosan nem határozzák meg a csomagot, az spontán szűkül, és spontán romlik a szolgáltatás minősége. Óriási gond az országon belüli egyenlőtlenség, az orvoshiány; a hazai bérek az EU-tagállamok körében csak a román és a bolgár fizetéseknél jobbak. Most úgy tűnik, ötvenmilliárdos többlettel zárhat az egészségbiztosító, ezt a pénzt a rendszerben kellene hagyni, és célszerű lenne konszolidáltan állami kézbe adni a kórházakat – tette hozzá.

VG-->