Az ideiglenesen előállt patthelyzet ugyanakkor csak vihar előtti csend, biztosra vehető, hogy a Mol-nak a választásokat követően, a vesztegetési gyanú miatt indított ügyészségi vizsgálat előrehaladtával kemény küzdelmet kell majd folytatnia érdekeltségei megvédéséért. A kormányváltást követően azonnal politikai és jogi támadások várhatók a Mol horvátországi érdekeltségei ellen - írja a Political Capital.
A horvát választási kampányban a Mol-ügy eddig a vártnál kisebb súlyt kapott. Ennek részben az az oka, hogy a nagy és esélyes pártok között nincs jelentős véleménykülönbség a témában: a HDZ és az SDP is zászlajára tűzte az INA védelmét. Másrészt valamilyen szinten minden nagy párt belekeveredett a Mol vélt vagy valós horvátországi ügyleteibe. A HDZ folyamatosan azzal vág vissza a pártot ért korrupciós vádakra, hogy amíg az SDP volt hatalmon, az akkori kormány áron alul adta el a Mol-nak az INA 25 százalékos résztulajdonát.
Az „eseménytelenség” legfontosabb oka az, hogy patthelyzet alakult ki a Mol-INA viszonyt illetően. Korábbi prognózisunknak megfelelően a Mol-Sanader állítólagos vesztegetési botrány kirobbanását követően a HDZ-kormány célja egy olyan törvényjavaslat bevezetése volt, amely a nem állami befektetőnek nem engedett volna ötven százaléknál nagyobb részesedést az INA-ban. Ennek elfogadása esetén a kormány könnyen mondhatná, hogy megvédte a nemzeti olajtársaságot a külföldi befolyástól, azonban nem űzte volna el az nélkülözhetetlen befektetéseket végrehajtó magyar tulajdonost.
A csatlakozási tárgyalásokat nyáron lezáró ország azonban nem akart egyből súlyos konfliktusba kerülni az Európai Unióval, így kikérték Brüsszel véleményét. Az EU pedig egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen jellegű törvény gátolná a tőke szabad áramlását és így nem egyeztethető össze az alapelveivel.
A Mol továbbra sem lehet nyugodt a horvátországi helyzetét illetően: továbbra is az a kérdés, hogy mennyire súlyos veszteségeket szenved majd el a korrupciós botrány kirobbanásának következtében. A cég számára a helyzet egyetlen, hosszútávon megnyugtató megoldása az lenne, ha meg tudná szerezni az INA 51 százalékát. Ebben az esetben ugyanis a menedzsmentjogokat garantáló 2009-es megállapodás felmondása sem járna komolyabb negatív következményekkel. Ugyanakkor részben a botrány miatt minden politikai erő elkötelezte magát az INA megvédése mellett. Egyértelmű tehát, hogy a horvát kormány mindent megtesz majd a Mol-többség megakadályozása érdekében.
A helyzet valódi rendezésére csak a decemberi választások után kerülhet sor, és a Molnak nagy valószínűséggel már egy teljesen más összetételű kormánnyal kell majd kiegyeznie. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a kormányváltást követően azonnal támadások érhetik a Mol horvátországi érdekeltségeit. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a magyar vállalat több szinten is veszít majd a 2009-es megállapodás garantálta jogosítványokból, és vélhetően nem tud majd abszolút többséget szerezni az INA-ban. Ugyanakkor a horvát olajcégnek továbbra is szüksége van a Mol befektetéseire, így a magyar vállalat megtarthatja jelenlegi részvénypakettjét, és a korábbiaknál ugyan szűkebb jogosítványokkal és kedvezőtlenebb feltételekkel, de tovább irányíthatja a horvát olajcége
