Törékeny a borsodi cégek helyzete

Közel 40 százalékkal marad el az országos átlagtól Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy fÕre jutó GDP-je, a megyék közti rangsorban a 17. helyen áll e tekintetben. A megye gazdaságát korábban döntÕen meghatározó nehézipari és bányászati kapacitások leépültek, a térség a mai napig nem tudta kiheverni annak hatását, hogy az 1990-es évek elején mintegy 100 ezer munkahely szÛnt meg. A körzetbÕl egyre többen költöznek el jobb munkalehetÕséget és életkörülményeket keresve.

Ez pedig azért is különösen fontos, mert Észak-Magyarország régióban Borsod-Abaúj-Zemplén teljesítménye a leginkább meghatározó. A régiós bruttó hazai termék közel kétharmadát, valamint a lakosság és foglalkoztatottak létszámának több mint felét ugyanis ez a megye adja.

A kis- és középvállalkozások helyzete kevésbé rossz, de így sem biztató – mondta el a kamarai elnök. A gazdasági mutatók némi bÕvülést mutatnak, de a globális válság hatásai miatt a teljesítmények még nem érik el a 2007-es szintet. A nettó árbevétel 3, a hozzáadott érték és a belföldi értékesítés pedig 8 százalékkal marad el a válságot megelÕzÕ teljesítménytÕl. Ezért a legkisebb cégek helyzete törékeny, és azok száma is alacsony, amelyek tíz fÕnél többet foglalkoztatnak.

A megyei kamara elkészítette e régió gazdasági térségi fejlesztésének stratégiai tervezetét. ErrÕl több száz vállalattal konzultáltak, mellettük pedig civilszervezeteket, az Akadémiát, a Miskolci Egyetemet, valamint a megye valamennyi jelentÕsebb önkormányzatának polgármesterét bevonták az egyeztetésbe – vázolta fel Bihall Tamás. Miskolccal és a megyei közgyÛléssel külön megállapodást is kötöttek a feladatok végrehajtására, ebben egy tervszerÛ, a megye gazdasági érdekeit maximálisan szem elÕtt tartó rendszert szeretnének megvalósítani.

A kamarának kiemelt szerepe van a szakképzés területén. A kormánnyal kötött megállapodás alapján a cél a duális képzés bevezetése, ez vállalati képzést jelent. Az elnök örömteli eredményként értékelte azt is, hogy közel 4000 tanulószerzÕdéssel Borsod-Abaúj-Zemplénnek van az egyik legnagyobb gyakorlati képzÕ szerkezete az országban. A kamara napi együttmÛködésben van a Miskolci Egyetemmel is, az intézmény k+f lehetÕségeit minél szélesebb körben szeretnék a vállalatok rendelkezésére bocsátani. Fontos szerep jut a Széchenyi-kártya programnak is, hisz a megyében közel 70 milliárd forint hitelt helyeztek ki az elmúlt években, közel 15 ezer cég számára. A kamara egy szervezett, szakmailag jól tagolt rendszer: négy tagozatban és 23 osztályban szervezik a tagvállalataik életét, melyek száma meghaladja a 2500-at. Az elnök elmondta azt is: a közeljövÕ fontos céljának tartják, hogy a helyi kivitelezési munkákat elsÕsorban megyei cégek valósítsák meg.  SÕt, Bihall Tamás szerint az sem elképzelhetetlen, hogy egy-két éven belül a gazdaság negatív tendenciái megállíthatók lesznek, utána elindulhat a gazdasági növekedés, ehhez azonban arra is szükség van, hogy a külsÕ gazdasági környezet jelentÕsen javuljon.

A teljes folyamatot meg kell azonban támogatni az oktatás, képzés feladataival. A megyei kamara 2009 végétÕl szorgalmazza, fogadjanak el egy olyan gazdasági stratégiát, amelyet a helyi döntéshozókkal közösen alakítanának ki. Ebben tételesen szeretnék meghatározni a kitörési pontokat, valamint ezek köré csoportosítani az elérhetÕ forrásokat, döntÕen európai uniós forrásból.

A teljes folyamatot meg kell azonban támogatni az oktatás, képzés feladataival. A megyei kamara 2009 végétÕl szorgalmazza, fogadjanak el egy olyan gazdasági stratégiát, amelyet a helyi döntéshozókkal közösen alakítanának ki. Ebben tételesen szeretnék meghatározni a kitörési pontokat, valamint ezek köré csoportosítani az elérhetÕ forrásokat, döntÕen európai uniós forrásból.-->