Tanulóoktatás új feltételekkel

Osztanak és szoroznak ezekben a napokban azok a vállalkozók, akik tanulószerződéssel foglalkoztatnak szakmunkástanulókat. A szakképzés, így a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozása és finanszírozási rendszere január 1-jétől jelentős mértékben átalakul. A képzést elsősorban a szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény, illetve

a végrehajtására kiadott 280/2011 (XII. 20.) számú kormányrendelet, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szabályozza. Pintye László, a Bács-Kiskun megyei kereskedelmi kamara ipari tagozati alelnöke, az oktatási és szakképzési bizottság elnöke vázlatosan ismertette a változásokat. Mint mondta: a normatív elszámolás miatt jelentősen csökken a gazdálkodókat terhelő adminisztráció. Egyszerűsödik az elszámolás folyamata, nem kell várni, mint korábban – akár 13-14 hónapot – arra, hogy a képzést vállaló cég megkapja a visszaigényelhető költségeket. A többi között kamarai javaslatként került a jogszabályba a havi elszámolás. Az alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy sok esetben egyértelműbb a jogszabályi megfogalmazás, mint a korábbi törvényben volt. Pontosítottak több kérdést szintén kamarai javaslatra. Például a tanuló és a gazdálkodó jogai és kötelezettségei közötti aránytalanság csökken. Eddig következmény nélkül

hiányozhatott igazolatlanul a tanuló, most ezt nem teheti meg. A törvény erősíti a duális rendszeren alapuló gyakorlati képzést, jelentősen emelkednek a gyakorlati óraszámok, ezáltal a vállalkozásnál eltöltött idő.

A szakképzési hozzájárulási törvényben megállapított alapnormatíva összege 2012-ben 440 ezer forint/fő/év, melynek mértékét évente a költségvetési törvény fogja tartalmazni. A hazai 21 szakmacsoport esetében azonban a végrehajtási kormányrendelet szakmacsoportonként más súlyszorzót állapított meg. A jogszabály arról is rendelkezik, hogyan kell a költségeket elszámolni.

Pintye László azt mondja: az új törvény az elszámolást többnyire kedvezőbbé tette, ugyanakkor a normatívák között aránytalanság látható. A megyei kamara úgy véli, hogy a közlekedési szakmacsoportba tartozó gépjármű-mechatronikus, járműfényező, karosszérialakatos stb. szakma esetében a szorzó értéke túl alacsony. Az alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy megszűnt a cégek által saját dolgozóik képzésére fordított költségek elszámolási lehetősége a szakképzési hozzájárulás terhére.

Ugyanakkor a TÁMOP keretében várható erre a célra pályázati forrás, melynek kiírásán dolgoznak. Az új szakképzési törvény tartalmazza az decentralizált szakképzési pályázati lehetőséget, de konkrét kiírásról még nem tudunk – mondta Pintye László.

A regionális képzési és fejlesztési bizottságokat felváltják a megyei grémiumok idén október 1-jétől. A változás azért is fontos, mert a megyei bizottság titkársági teendőit a megyei kereskedelmi és iparkamara látja majd el, és a kötelező kamarai regisztráció kapcsán nagyobb rátekintésük lesz a gazdaságra. A bizottság működéséről, a delegálás elveiről a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletet ad ki. A bizottság javaslatot tesz a szakképzés megyei irányaira, beiskolázási arányaira, a hiány-szakképesítésekre. Részt vesz a decentralizált és egyéb szakképzési pályázatok kiírásában, értékelésében, javaslatot tesz a pályázat nyerteseire. Együttműködik a regionális fejlesztés tanáccsal, valamint közreműködik a pályaorientációs és pályakövetési feladatok megvalósításában. A bizottságban egy-egy személy képviseli az országos munkaadói és -vállalói szervezeteket, két fő a területi gazdasági kamarákat, két fő a kormányhivatalt és egy személy a megyei közgyűlést.

Az elnök személyére az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot a bizottság tagjai közül.